Children of distance - Beforratlan sebek?

Ezek az érzelem sorai, ahol látszanak a sebeim,

Ezek a részek egyre nőnek,erre rájöttem feleim,

A lemondással bánni, soha nem lesz könnyű,

De azok a hibák is tanítanak,amit megtenni szörnyű.

Tanít, hogy előre nézzek és a legjobb utat megleljem,

Hogy lezárjam a rossz utat, a jót pedig ne kelljen,

Mert a rossz gyengít, fojtogat, ez a szolga pokla,

Minden nap áldás és számítok a holnapokra,

Mert a következő nap ott van, lehet válaszokkal várva,

A jövő azt jelenti, hogy nem nézhetek hátra.

A fájdalom nem marad a fejedben, a szenvedés lehetőség

Küzdünk túl az akadályokon, az élet nehéz felelősség.

Így most itt ülök és az életemre gondolok,

Az okokra amiért írok és a gondolatokra amiket mormolok

Ez megsirat, de erősebbé tesz, hisz,

Ez valóssá tesz, bár messzire elvisz.