Lényegében mire jó a torzító az elektromos gitároknál?

A torzító adja a rockos hangzást.

http://www.youtube.com/watch?v=3KZB4n4g2fQ

Ebben a videóban először bemutatják az elektromos gitáron a tiszta hangzást, majd a torzítással (distorsion) elért hangzást

Az első igazából tökéletesen összefoglalta a lényeget. :)

Azt, hogy a torzítás nagyon jót tesz a gitár hangjának, tulajdonképpen véletlenül fedezték fel a 60-as évek elején.

Addig (főleg a hifi miatt) a torzítás egy abszolút negatív dolog volt (vagyis hifiben még mindig az), próbálták minél jobban elkerülni.

Aztán Jim Marshall (aki eredetileg dobos volt :D), nyitott egy saját hangszerboltot, és elkezdett Fender Bassman erősítőket lemásolni és árulni.

Mivel nem volt profi a témában, az erősítők nem sikerültek tökéletesre, elméretezte őket, torzítottak...

Így született meg a JTM-45, a világ első rockerősítője. :)

Ez az eredeti torzítás az elektroncsöves erősítők végfokának túlvezérléséből származott, kis mértékű torzítás volt, ami csak nagyon nagy hangerőn jelentkezett, de rendkívül meleg, éneklő hangot adott a gitárnak (a páros számú felharmonikusok erősítése miatt, ami természetesen rendkívül kellemes a fülnek).

Aztán később a torzítás továbbfejlődött, megjelent az előfok torzítás, amivel kis hangerőn, nagy torzítást lehetett elérni, ám kevésbé volt meleg és dinamikus a hangja.

Még később felfedezték a félvezetőket, megjelentek a tranzisztoros erősítők, torzítók... Ezeknek van nagyon sok előnyük, de hangzásukban meg sem közelítik a csöves erősítők hangját.

Manapság a legmodernebb technikával megszülettek a modellező erősítők, amik megint egy hatalmas ugrás, a tranzisztoros és csöves erősítők előnyeit és hangzását ötvözik, egyetlen hátrányuk a sokszor nehézkes kezelés.

Szóval magáról a torzításról: a torzító mint a neve is mutatja: torzít. :D

Kompresszál, tehát nagy dinamikából kisebbet csinál, ezáltal a gitár jobban belesimul a zenébe, felharmonikusak dúsít, ami által sokkal jobban keresztül szól az egész zenekaron.

Létezik millió féle hangzás, hangszíntől, torzítás mértékétől függően, mindegyiket más stílusban használják.

Hirtelen ennyi jutott eszembe, ha van még kérdésed, tedd fel, hátha tudok rá válaszolni. :)

Ja, az a pickup kapcsoló. (a pickupok azok tudod azok a hangszedő cuccok a gitártesten a húrok alatt) A kapcsolóval azt tudod szabályozni, hogy melyik pick up-ok "vegyé fel" a hangot.

Ezeknek is vannak neveik, valami treble, meg rythm, de ehhez nem nagyon értek őszintén szólva.

Kallantyú??

A pickup váltó kapcsolóra gondolsz? Vagy mire?

Rakj fel valami képet, amin bejelölöd mire gondolsz...

A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.

Te miért nem olvasod el a korábbi megjegyzéseket? Már megkapta a választ a kérdező.

Vannak gitárok, melynek az elektronikájába beépítenek valamiféle torzítót. Ennek kapcsolója lehet a gitáron.

Ami még lehetséges, hogy a gitáros a két hangszedő érzékenységét különböző mértékűre állítja, az erősítőn pedig megkeresi azt a pontot, ahol a kisebb érzékenységűre állított hangszedő még nem torzít. A másik hangszedő hangerejét pedig feltolja. Ha tiszta hangról kell átváltania a átkapcsol a feltekert hangerejű hangszedőre, melynek következtében megugrik a jelszint, és az erősítő túlvezérlése megtörténik...

A torzító pedáloknak van még egy előnye, hogy nem kell full stacket cipelned és kihajtanod (amire nincsen mindig lehetőség). Valamint van olyan sűrű szövésű torzítási szint, melyet erősítő túlvezérlésével már nem lehet elérni.