Mi az az autotune?

"Automatikus hangmagasság szabályzás:

Ismertebb nevén Auto-Tune-nak hívják. Lényege hogy a bemenetre küldött fals énekhangokat tiszta hangokra egészíti ki, így lehetetlen hamisan énekelni."

[link]

Egyszerűsítve a dolgot, ez az eszköz folyamatosan méri az ének hangmagasságát (azaz frekvenciáját), és a kívánt zenei hangmagassághoz közelíti azt, a megadott paraméterek szerinti mértékben. Mivel az emberi hang sok összetevőből áll össze, a korrekció kisebb-nagyobb mellékhatásokkal jár.

Ha a közelítés mértéke túl nagy, akkor a hatását ki lehet hallani a felvételen. Vagyis leginkább azoknál a részeknél "lóg ki a lóláb", ahol az énekes sokszoros próbálkozásra sem volt képes a dallamot pontosan úgy elénekelni, ahogy kellett volna (vagy esetleg nem volt elég ideje rá, bár ez a profi zenei világban nemigen fordul elő). Az ilyen hangoknál, frázisoknál, ha nem akarják a zenében meghagyni a hibát, kénytelenek erős autotune-nal kiigazítani azt. És az erős változtatás erős mellékhatásokat produkál...

A legfeltűnőbb jel az szokott lenni, hogy nincs hiba az énekben: sehol egy kis megrezzenés, pontatlanság. Még a hosszan kitartott hangok sem ingadoznak meg egy fikarcnyit sem. A világ legjobb énekesének hangja is szabálytalanul ingadozik, még ha csak egy apró mértékben is. Ezért a túlzott tökéletesség feltűnően természetellenes, szintetikus hatást kelt.

Gyakran tudatosan túlhasználják az autotune-t, azaz maximális mértékben ráhúzzák az éneket a pontos hangokra. Ez könnyen észrevehető a hirtelen hangmagasság-váltásokról. Ezeket az emberi hang természetes úton nem képes így kiadni, hiszen a hangszálaknak el kell mozdulniuk, ami mindenképpen egy kis időbe telik. Jó példa erre Cher: Believe c. száma, a túlhasználást 0:43-nál hallani a legjobban: http://www.youtube.com/watch?v=LbXiECmCZ94

A fentieken kívül vannak még apróbb árulkodó jelek, pl. a hangszín (formant) jellegzetes megváltozása, illetve ennek kompenzációja során fellépő további mellékhatások, de ez már összetettebb téma.