Hogy tudnék a rádión befogni orosz adókat?

Egyetértek a 12-essel.

Még valami jutott eszembe. Ha valaki nyelvet tanul, előbb-utóbb elkerülhetetlen a rádióhallgatás vagy a tévénézés azon a nyelven a nyelvismeret bővítése céljából.

#13 : Ebben maximálisan igazat adok. Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy egy magyar lakos milyen érdemi célból akarna szovjetül tanulni. Gazdaságuk a szállított földgázra alapszik, azt az indokot kilőném. Tudományuk a kalasnyikovban, atombombában meg a szekrény méretű lehallgató berendezésekben kimerül, azt se látnám mérvadónak. Kultúra talán csak a balett VOLT, azon kívül csak lőnek meg legfeljebb nőket erőszakolnak meg férfiakat kínvallatnak a semmiről.

És hát..... Száz másik jobb és szebb nyelv van, amivel az ember pallérozhatja az elméjét.

De ha meg akarod ismerni a saját közelmúltbeli történelmünket, elképzelhetetlen az, hogy ne tudj azon a nyelven, mert ott még vannak kutatandó anyagok. Ha meg akarod nézni eleinket (finnugor népek vagy a gulágtáborok helyszíneit) az odajutásnál és ottartózkodásnál szintén nem kis előny ha tudod a nyelvüket az oroszoknak. Továbbá az ő leányzóik igencsak csinosak, műveltek és családszeretők.

A kultúráról azért nem beszélek, mert az minden iskolát végzett számára egyértelmű kell hogy legyen, hisz neked is tanulnod kellett a suliban ha itt Magyarországon jártál iskolába. Ha meg nem, az a te bajod.

Ha valakit az ottani politika, gazdaság érdekel, akkor meg megintcsak azt a nyelvet kell ismerni, stb.-stb.

#14, nincs olyan, h szovjet nyelv. Oroszul tanulni nagyon kellemes pallér az agynak, ha vki szereti Oroszországot 🇷🇺❤️

Ilyen pár szavas lehúzásokat amúgy minden országról lehetne írni.

#16 < 😳

Mégis mit tudsz szeretni szovjetországban, ennyire, hogy még szivecskét is raksz a szíkontraszt-ficamos zászlójuk mellé??

Komolyan érdekelne már ez...

Bár, ha arról van szó : Szvsz. nem Putyin főváros közepén levő palotáiból kéne kiindulni; Azokon perszehogy a százhuszonharmadik kétméteres angyalkának az orrjuka is ki van cirádázva.

Igaz hogy nem nekem címezted a kérdést, de érintett vagyok. Annyit tudni kell, hogy 47 éves vagyok. A gyerekkoromban még szocializmus volt, oroszul kellett tanulni, akkor nyűgnek tartottuk gyerekként is. Később az az ország is átalakult, szétesett, a magyar hírekben sokszor szerepelt a rendszerváltás után ugyanúgy, mint manapság.

Gyerekként - mivel állandóan rádióztam (DXeltem meg hullámvadásztam) - befogtam a Moszkvai Rádió magyar adását és azt hallgattam. Ott volt egy "zeneszalon" c. műsor, amiben szovjet esztrádzenét adtak, azt szerettem.

A Moszkvai Rádió a rendszerváltás után Oroszország Hangja lett, de a magyaradás és a Zeneszalon műsor megmaradt és továbbra is hallgattam addig, amíg meg nem szűnt az Oroszország Hangja rádió.

De még visszább is megyek, mert fontos. Óvodában az egyik gyakorló főiskolás lány délután olvasott verseket nekünk. Csak felnőtt koromban esett le, hogy az Vlagyimir Viszockij költő-előadóművész volt és hogy a lány a verseket - hogy úgymond - cenzúrázta, szalonképessé tette gyerekek számára.

Szóval az életünk része volt az az ország.

A rendszerváltás kamaszként ért. A rendszerváltással felszínre kerültek a gulággal kapcsolatos dolgok, akkorra szabaddá vált olvasni Varlam Salamov és Alekszandr Szolzsenyicin műveit, jó fordításban. A gulágokról nem egy dokumentumfilm jelent meg, számos visszaemlékezés is akkor jutott a felszínre. Történelem iránt érdeklődőként magába szippantott.

A rendszerváltás után is jelentek meg dokumentumfilmek arról, hogy hogyan alakult át az az ország, az elnök- és parlamenti választásokat szintén bemondta a magyar rádió, a magyar lapok is sokat foglalkoztak azzal, hogy ott milyen pártok vannak, a tévé is leadta a dokumentumfilmeket.

Ellenben ma, amikor hiába készül el valami, a televíziók meg se veszik, csak a hülyeséget és butaságot nyomják pl. egész estét betöltő kornyikálósókat, az ott "fellépő" kornyikálókat pedig "tehetségnek" titulálják.

Oroszul sajnos nem tudok, csak pár szót és némi ragozást meg minden orosz szót ki tudok ejteni. De a nyelvük hangzása nagyon szép.

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy ott milyen rendszer van és hogy ha valakinek túl nagy a pofája és sokat ugrál, mi történik, de ez senkit sem érhet meglepetésként, a múltban, a cári rendszerben is így volt.

Egyébként Oroszország is nagyon sokat fejlődött a szocializmus óta annak minden pozitív és negatív oldalával. De ugyanezt Magyarországra is elmondhatnánk.