Ha egy zeneműnek van előjegyzése, és egyes hangoknál azt mellőzzük, akkor az ellentétes módosító jelet, vagy feloldójelet használjuk?

> Ha egy- két esetben pont az f hang szól, akkor minden ütemben a fisz hanghoz feloldójelet kell tenni, nem?

A módosító jel mindig az eredeti törzshangot – jelen esetben f – módosítja, és az ütem végéig van érvényben.

Ha b-t írsz, akkor az fesz lesz belőle.

Ha feloldójelet írsz, akkor lesz belőle f.

Ha #-et írsz, akkor fisz lesz belőle. (Feloldójel után, de még az ütemen belül lehet erre szükség.)

Ha duplakeresztet írsz, akkor fiszisz lesz belőle.

Ami "zeneileg logikusabb".

Ha pl. C# mollban vagyok, és szeretnék egy G# dúr arpeggiót (G# C D#), akkor látszólag készenfekvő feloldójellel "semlegesíteni" a C hangon lévő keresztet a C-hanghoz.

Valójában viszont mivel a természetes mollban ez az arpeggio G#-H-D# lenne (és ez illik bele abba, amit az előjegyzés "ígér"), én az akkor tercét, a H-t emelem fél hanggal. Vagyis ebből a szempontból logikus, és bevett gyakorlat a H-ra tenni egy keresztet.