Mi a különbség a jazz és a Precision basszusgitár között?

A jazz bass és a Precision basszusgitár két különböző típusú basszusgitár, amelyeket a Fender nevű hangszergyártó cég tervezett és gyártott.

A Precision basszusgitár (röviden P-bass) volt az első tömeggyártásban készült elektromos basszusgitár, amelyet 1951-ben vezettek be a piacon. A Precision basszusgitárnak jellegzetes, nagy testforma van, és egyetlen split coil (megosztott tekercses) hangszedővel rendelkezik a nyak pozíciójában. Ez a hangszedő azért különleges, mert két különálló tekercsből áll, amelyeket egy mágnes tart össze. Ennek eredményeként a Precision basszusgitár nagyobb hangerővel és vastagabb, dúsabb hangzással rendelkezik. A P-bass nagyon népszerű lett a basszusgitárosok körében, és alapvetően meghatározta az elektromos basszusgitár hangzását.

A jazz basszusgitár (röviden J-bass) 1960-ban került bevezetésre a Fender által. A jazz basszusgitár testforma és a nyakprofil tekintetében hasonlít a Precision basszusgitárhoz, de a hangszedőkonfigurációja eltér. A J-bass két single coil (egyes tekercses) hangszedővel rendelkezik, egy a nyak és egy a híd pozíciójában. Ez a két hangszedő lehetővé teszi a jazz basszusgitárnak egy sokkal sokoldalúbb hangzást, amely alkalmas különböző stílusokra és játéktechnikákra. A jazz basszusgitár rendkívül népszerűvé vált a jazz, funk, rock és számos más zenei stílusban.

Összefoglalva, a különbség a jazz basszusgitár (J-bass) és a Precision basszusgitár (P-bass) között a hangszedőkonfigurációban rejlik. A Precision basszusgitár egyetlen split coil hangszedővel rendelkezik, míg a jazz basszusgitár két single coil hangszedővel rendelkezik. Ezáltal a P-bass erőteljesebb, vastagabb hangzást nyújt, míg a J-bass sokoldalúbb és többféle hangzást képes előállítani. Mindkét basszusgitár népszerű és ikonikus hangszerek, amelyek sok zenész számára szolgáltak és szolgálnak a zenei világban.

A Preckó a korábbi modell, ahogy fentebb is írták. Van egy jellegzetes "orros" hangja, amit sok produkcióban használnak és szeretnek, viszont a JB a 2 pu-s konfigja miatt sokkal többféle tónussal rendelkezik. Gyakorlatilag a JB bármilyen műfajban megállja a helyét. Ha a hátsó (bridge) pu-t letekered, megkapod a Preckó "orros" hangját a nyaki pu által közvetítve, Plusz van még egy tone (hangszín) poti is rajta, amivel az új húrok zörgését tudod vágni, tehát magasvágásra is jó.

Ezeken felül fontos még a játékmód. A JB basszusokon a pu tetején kényelmesen meg tudod támasztani a hüvelykujjadat, ami szilárdan rögzíti a kezed pozícióját, míg ilyen a Preckó esetében nem lehetséges; azon a floating thumb (lebegő hüvelykujj) technikával kell játszani. Az A, D és G húrokon játszva az E húrra tudod letámasztani a hüvelykujjad, viszont ha már az E-n játszol, akkor nincs neki támaszték.

Személy szerint nekem sosem jött be ez a technika, és mindig a JB-t részesítettem előnyben a játékmód kényelme (a nyakprofilja is keskenyebb, mint a Preckóé), másrészt a sokoldalúbb hangszín-variációja miatt. A jelenlegi kedvenc hangszerem egy Marcus Miller signature aktív Fender JB. Nagyon szeretem.