Az alábbi LGT számok közül szerinted mik tekinthetők lopottnak?

A rádió (Chicago - Dialogue): a verze egy az egyben ugyanaz. Soha nem jelent meg angolul, gyaníthatóan azért, mert külföldön rájöttek volna a nyúlásra, amiből nemzetközi jogi hercehurca lett volna.

Az eső és én (Santana - Treat): ezt Kovács Kati énekelte, de az LGT kísérte és hivatalosan Somló írta. Az éneket leszámítva ráilleszthető egyik a másikra.

Nekem ne mondja senki (Deep Purple - Mary Long): sok az apró hasonlóság, pl. puttyogós intro, ereszkedő riff, felmagasodás a refrén 2. sorának végén, a refrén két sorának végén ugyanaz a szöveg, azonos tempó, stb. Ez sem jelent meg angolul.

Ő még csak 14 (Black Sabbath - Sabbra Cadabra): a riff és az énekdallam hasonlít, de a Metallica-féle feldolgozás tempója közelebb áll az LGT-éhez, azzal összehasonlítva könnyebb észrevenni. Viszont nem egyértelmű, melyik számot írták előbb, így fordított irányú nyúlást is el tudok képzelni.

Tengelykezű félember (Black Sabbath - Iron Man): ezt én inkább inspirációnak tekinteném, mint lopásnak, mert sok eredeti ötlet van benne, de a monoton lábdobolás megvan, az énekdallam is hasonlít egy picit, a szöveg meg mintha paródiája lenne az Iron Mannek. A szám angol változatának csak a szövege hasonlít, a zenéje teljesen más.