Zeneelmélet - ennek mi a logikája, esetleg valami szakkifejezés rá? (Link a leírásban)
Nem igazán vagyok képzett zeneelméletben, gitáron, basszgitáron elpötyögök, hangokat, alapvető akkordokat, skálákat valamennyire ismerem.
A kérdés az, hogy ebben itt:
https://www.youtube.com/watch?v=KCe1f3j3ApU
hallható 0:41-től egy marha jól hangzó cucc, 0:44-től lép be a másik gitár, és egy tök király hangzást ad ki az alappal a két szóló gitársáv együtt.
(Hogy kinek mennyire tetszik a zene, az most hagyjuk légyszi)
Azt le tudom hallgatni, hogy A az alap, a kezdő gitár G-AAA-t játszik, amelyik később belép, az meg B-CCC-t tol hozzá.
Ugye a fura nekem az, hogy az egyik egy egész hangközt lép fel, a másik meg felet, és a "megérkező hang" között meg másfél hang különbség van, és mégis nagyon királyul hangzik így együtt az egész.
A kérdés igazából az, hogy ennek, amit a két szóló gitár együtt tol, mi a zeneelméleti alapja? Van valami logikája, hogyan lehet hasonló "összhangzatokat", vagy nem is tudom, minek nevezzem, létrehozni, melyik hangzik jól, melyik nem, miért, esetleg van valami szakkifejezés erre a zenében, aminek a nyomán elinduljak?
válasza:Köszi, utánanéztem kicsit, találtam egész jó tutorial-okat youtube-on :)
De egy megjegyzés még, lehet, hogy én hallom rosszul, de ugye van ez a pengetés az első gitárnál, hogy G-AAAA, a másik, meg amikor belép, B-CCCCC, tehát az elsőnél egész hangos a "fellépegetés", a másodiknál meg csak fél hangos, kvázi nem pont ugyanazt a dallamot tolják.
Vagy ez már csak úgy érzésre megy, eltalálnak-e egy fasza hangzást, vagy nem?
Vagy az van, hogy terc hangközben indítva a két különböző, mondjuk dúr és moll skálát az mindig működik?
Illetve a tercen kívül milyen más hangközökkel működik ez, mikkel érdemes kísérletezni?
Esetleg valami komolyabb összefüggés, hogy ha X a hangköz, akkor az Y és Z skálák "működnek jól együtt"?
válasza:A tercelésnek két módja lehet. Az egyik az, hogy az alapdallam fölött tartják a skálája szerinti 2 hangközt, ami lehet egy kisterc, vagy nagyterc is. Így a felső dallam hangközei nem feltétlenül pont ugyanazok, mint az alsóé, viszont mind a kettő a skálán marad. A tercelés másik fajtája, amikor a felső dallam fixen ugyanaz, mint az alsó, ilyenkor viszont valamelyik lelép a skáláról, szűkítést v. bővítést okozva, amit utána jól kell feloldani.
A fenti számban: G dúr skála: G A H C D E F#, ezen mozog mindkét dallam, a G és A között valóban nagyszekund van, a H és C között kicsi, de a felső dallam mindig az alsó fölött 2 fokkal van.
Hogy X skálára Y hangközzel melyik Z skálát kell játszani, azt a morális hangsorok mindják meg, de az már kicsit bonyolultabb dolog.
Tulajdonképpen bármelyik hangközzel lehet kísérletezni, de gyakorlatban a terc, a kvart és a kvint párhuzam a leggyakoribb. A második fok még nagyon közel van az alapdallamhoz, az nagyon hamar kellemetlenné válik. A 4. Fok (kvart) masszív hangzást ad, azt szeretem, a kvint kicsit sterilebb, de van létjogosultsága. A 6. és 7. fok leginkább slide játékban kerül elő, bluesos hangzása van, de egy punk szólót is fel tud dobni. Szóval kísérletezni bármivel lehet, nincsenek kőbe vésett szabályok, de a tercelés a párhuzamos dallamvezetések leges-legfontosabbika.
válasza:Igazán nincs mit, örülök, hogy jó riffek lettek belőle:)
1 és 3
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!