A komolyzenei művek túlnyomó többsége miért kap fantáziátlan nevet / címet?
Sokunknak csak ennyire futja címadásként, hogy XY negyedik szimfóniájának harmadik szvittjének ötödik tételét vezényli...
(kitalált cím, de kb ilyeneket konferálnak a Bartók Rádióban pl)
Olyan, mintha mondjuk Jókai Mór huszadik regénye lenne kötelező olvasmány. Vagy Petőfi Sándor nyolcvanadik verse.
Miért nem volt divat régebben címet adni a zenének?
Nem kitalált cím, hanem pontos meghatározása az adott szerző életművében, a mű azonosítása.
A szimfóniákat születési sorrendben számozzák, de címet is kaphatnak, mint pl. Beethoven V. Sors szimfóniája.
1-es vagyok.
A fentieken kívül vannak alkotások, melyeket egy téma, hangulat, természeti jelenség, misztérium, dráma, vígjáték, költemény, stb. ihletett. Azoknak egyértelmű a címe. De általában a műfaját is megnevezik.
Pl.
Respighi - Róma kútjai szimfonikus költemény
Kodály- Háry János daljáték)
Sztravinszkij - Tűzmadár (a témája mítosz és mese)
a kérdésben nem egy címet mondtál példaképp, hanem egy mű konkrét részletének megnevezését. A műveknek pont annyira "fantáziátlan" a címük, mint a könnyűzenei műveknek (Négy Évszak, Örömóda, Für Elise, Hattyúk Tava...)
A példa amit te találtál ki, kb. olyasmi, mintha azt mondanád, "a Pista Norbert zenekar - Nyávog A Kutyám c. számának második refrénje utáni kiállás első felének közepe..."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!