A hangszeres vagy a számítógépes zenélébe öljek több időt, pénzt?

nem vagyok a helyzetedben, úgyhogy a leírtak alapján sem tudom melyik iránt mit érzel pontosan, azon felül, hogy mindkettő vonz, viszont talán írhatok pár dolgot ami segíthet.

Bár nincs nagy tapasztalatom elektromos dobokkal, de szerintem mindet lehetséges fejhallgatóval használni, és számítógépes zenélésnél is ugyanúgy fejhallgatóban kell gondolkodnod, ott is kell egy bizonyos hangerő ahhoz, hogy dolgozni tudj, szóval ez ne legyen szempont.

A számítógépes zenélésbe vagyont lehet beleölni, a valamire való verziójú FL Studio önmagában 300 eur körül van, de az igazán valamire való verzió amiben benne van minden komoly plugin, ott van 800 eur körül, ehhez ha több komoly plugint akarsz, azok darabja simán lehet 50-100-150 euró is, ezen felül hol van még a gép, a fejhallgató (mondjuk ez ígyis-úgyis kell), az audio interface, a midi billentyű...

szóval ha ez szempont, vedd figyelembe, hogy a számítógépes zenélés egy kegyetlen drága hobbi.

Révén, hogy mindkettő érdekel és egyiket tudod hasznosítani a másikban, én azt csinálnám személy szerint, hogy kezdeném otthon egy elektromos dobbal, fülessel, megtanulnék dobolni, aminek köszönhetően tanulnék valamiféle alap zeneelméletet legalább a dobokkal kapcsolatban, ezt később hasznosíthatnám a számítógépes zenélésben, sőt, felvehetném a saját játékom azt felhasználva a zenémben, hogy azzal is egyedivé és sajáttá tegyem. Főleg ha úgy áll a helyzet, hogy dobolni már tanulsz és azt már tutira érzed, hogy érdekel, érdemesebb először inkább arra fókuszálnod, az esetek úgy 70-80%-ban ez a "számítógépen akarok zenélni, fl studiozni, producerkedni, veszek majd controllert, gépet, profi lesz minden" csak egy pillanatnyi fellángolás, ami aztán max 1-2 éven belül teljesen elhalványul és mondjuk 100-ból 1 ember az, aki komolyan erre a pályára lép miután meglátja a nehézségeit és a sötét oldalát. Szóval szerintem először tanulj meg dobolni, legalábbis ha abban már biztos vagy, aztán abból kiindulhatsz többféleképp a számítógépes zene irányába ha később is úgy érzed, hogy az is érdekel.

A döntésben nem érzem úgy, hogy tudnék segíteni - sőt szerintem nem is nagyon kívülálló kell, hogy döntést hozzon helyetted egy ilyen dolog kapcsán. A kettes válaszadó elektromos dob ötletét támogatom, viszont az őáltala, meg általad is írt pénzszórós dolgot vitatnám elektronikus zene kapcsán. A The Knife nevű zenekar az első néhány albumán kizárólag ingyenes szoftvereket használt, a kult-klasszikusnak számító Silent Shout-on is. A mikrotonális tánczenéjéről ismert Sevish-nek olvastam a blogján, hogy az utóbbi időkben teljesen átváltott Linux+GNU ingyenes nyílt forráskódú üzemmódba, a zenéjében mégsem okozott minőségbeli visszaesést, hogy elkezdte rejektálni a drága szoftvereket. De igaziból akár analóg, akár digitális zenéről van szó, amíg az ember betanuló fázisban van, addig helytelen hozzáállás az, hogy mindenből be kell szerezni a legjobbat, mert csak azzal lehet bármit elérni. Abszurd az a feltételezés, hogy meg kell vennem a fizetős szoftvert, meg egy halom drága plugin-t, egy márkás keverőt, márkás interfészt, bivalyerős gépet, ésatöbbit, csak azért, hogy egyáltalán elkezdhessek tanulni rajta. Sok amatőr zenész esik abba a hibába, hogy megpróbálja pénzköltéssel pótolni a tudás elsajátítást, meg az elhivatott gyakorlást. Amikor az ember elkezd gitáron tanulni, akkor sem egy komplett studióberendezéssel kezdi az első napját, hanem általában egy középkategóriás akusztikus gitárral. Tanulásra bármi alkalmas, ami van elég jó ahhoz, hogy ne legyen aktívan demotiváló a használata. Javaslom, hogy ha a digitális zeneszerkesztés mellett döntesz, első körben próbáld meg magát a hangszintézist, audiotechnikát, mint olyat tanulmányozni, hogy fel tudd mérni egy-egy digitális hangszer valódi kapacitását, ne csak az árcímke, meg a gyári preset-ek alapján kelljen ítélned. Aztán idővel bármi mellett is döntesz, végül úgyis bele fogsz pumpálni egy halom pénzt, ha egyszer szenvedélyeddé válik a dolog... :D

Amit a hármas ír, az meg nyilván nettó hülyeség. Egész egyszerűen beteg implikáció, hogy bármilyen komplex és kreatív egy digitálisan készített zene, az mégis szükségszerűen kevésbé lesz művészi, meg igényes, mint egy akármilyen klisés, négyakkordos, 4/4-es pop-rock szám, pusztán azért, mert utóbbi analóg hangszerekkel készült, míg előbbi nem... Az ilyen kijelentéseket teljes nyugalommal lehet ignorálni.