Squier Bullet Strat második (“jáccós” custom) gitárnak?

Még nagyon új ez a gitár a kezemben, most tettem le (ilyen későn :-)) és írok is róla gyorsan pár gondolatot annyira jó hogy hihetetlen!

Szóval kezdeném azzal hogy ennek csupán a felirata tükrözi a nevét, mintha nem is affy lenne a kezemben hanem egy jobb fajta deluxe mexikói és squier hibridje de semmiképpen sem ez a korábban egyébként joggal lebecsmérelt név. Azt tudni kell hogy egy teljesen más új hangszerről van szó amiből csupán ez az egy sorozat létezik egyenlőre ráadásul limitált és hihető minőségellenőrzésen van túl amire külön egy kézzel aláírt bélyeg hívja fel a figyelmet a nyak alatti lakkozása ragasztva de anélkül is látja, hallja az ember mert nagyon pontos (a nyak illesztése is!) és egyben van a gitár. Amit örökölt a korábbitól az csupán a poti, kapcsoló (elég keményen jár) de ez sem 100% mert elég húsos potikupakot, tekerőket látok rajta nem azt a gyenge vacakokat ami volt. Valamint a hangolókulcsok amik amúgy is jók voltak régen is és a tremoló szerkezet. Ez utóbbi viszont kellemes csalódás mert működik végre már. Nem hangolódik, könnyen akár kisújjal is kezelhető, viszont ennek sem az a súlyos acéltőkék jutottak öt rugóval hanem egy jobb féle fényes ötvözet mint a Vibéken hárommal. Valamint tekintélyesebb lett a szerelék acéllemez is (vastagabb). A tremoló és top rögzítőcsavar nem keszekusza és... rozsdamentes acélcsavar? Nekem a fényéből úgy tűnik nem csupán krómozott az. Szavazni kellene 😂 A nyak kiváló, egyenes, sehol egy hiba, se sorja, semmi. Nem csörög úgy sem hogy közel van minden húr állítva. Selyem tapintású olyan mint egy plasztik. Keményebb, súlyosabb juhar lehet hiszen nem látok csúnya durva szálakat sőt néhol elég komoly gyöngyház erezet látok például a tekintélyt parancsoló fején ami ráadásul nem kettő hanem egy darab anyagból van. És most kapaszkodjatok, a test nem szerény 4cm (mint minden más affi és társain) hanem fél centivel vastagabb akár a fenderéknél. Tehát a gyári Fender tremolótőke reszelgetés nélkül beleférne elvileg de majd bepróbálom. A súlya is meglepő mert határozottan nehezebb az égernél és iszonyatosan jó dinamikája és hangkitartása van magas fekvésekben is. A pickupokkal vagyok a legnagyobb gondban, nem azért mert rossz lenne hanem hogy nem tudom hova tenni hogy sima kerámia vagy alnico II, nem szedtem szét de ez is új féle lehet nem csak hangra kinézetre is. Valahol közöttük van a sound, nem tolakodó hanem ízes határozott zsíros hang kisebb jellel. Semmiképp sem gagyis mint az a nyolcas akármilyen húr amit tettek rá.

A pickupok szépen jól elkülönülnek, köztes állásokban viszont nem érzem annyira azt a magába zárt csilingelős finom hangot mint a huszonöt éve mára már leharcolt koreai squieremnél. Ez az Affinity nyiltabban szól, akár a texmex-nél tapasztaltam. Egy full csöves Laney 60 fejjel próbáltam túlhajtva csendes szobában, mert alszanak arrébb, szóval ezt holnapra halasztom de amit még így is ki tudtam hozni belőle átkiabálások nélkül az is nagyon bíztató, kijön belőle a vágyott sound, nagyon rockos, dús, felharmónikus. Szóval én ezt a gitárt bátran jószívvel ajánlom mindenkinek aki szeret jó alapokon zenélni, későbbi spécézésre is mert nagyon tuningbarát a hangszer. Én most beleszerettem és ez nem reklám helye. Ugyan kétségeim voltak a korábbi rossz tapasztalataim alapján de most már biztos hogy nagyon be fog válni a gitár bárhol és vigyázni is fogok rá az tuti.

***Visszaolvastam és nem Szavazást hanem savazást akartam írni, fránya éjjeli telefon 😂

Nagyon köszönöm a jókívánságot, viszont kívánom Neked és sok sikert a zenéléshez még ebben a rongy fellélésmentes időszakban is.