Gitározni tudók! Tudnátok írni egy kicsit a tanulás folyamatáról, és magáról a játékról?

Mojjo, végülis a kérdező nem írta hogy mi az a cél ahova szeretne eljutni, hogy szalonnasütés mellett akarja a börtön ablakában-t vagy Impelitteri figurákat tolni ezerrel. :D

Egyébként majdnem jó volt a tipped.

A tábortüzes prüntyögés sosem érdekelt.

Akusztikus gitár sosem volt a tulajdonomban. :D

a zene mélyebb rejtelmeibe nem feltétlen a musztidobay fog elvinni, Van egy barna füzetkém tőlük, talán a kazetta is meglehet egy fiók mélyén. De 5 percig nem kötött le. inkább nekiültem szólókat lefülelni.

Zúzni üresben nem szerettem, ha zúzós zenét játszottam az is technikásabb vonal volt mindig, de a dallamosabb vonal állt közelebb hozzám, nem mondom hogy elméletből ott voltam a szeren teljesen, de teljesen hülye sem voltam, sokszor volt hogy inkább éreztem a zenét mintsem értettem ez is igaz. Ha játszottam akkor sosem matekoztam fejben hogy na akkor most egy Ciszmollhetes, aztán egy alap skála és jó lesz, hanem a hangot éreztem fejben. Az a helyzet hogy ami érdekelt annak utánajártam mindig, és azt a tudást szívtam magamba ami nem kötött le az esélytelen volt hogy megragadjon. Amúgy autodidakta módon építettem fel anno az egészet.. ültem a kazettásmagnó előtt és rongyosra visszatekertem 300x a szólóra a szalagot, és hangról hangra tanulgattam.. a hallást egész jól fejleszti ez pl. Tanárhoz relatíve keveset jártam.

Mert ez nem az az ország ahol érdemes ilyennel foglalkozni, mindenki csak a xart kavargatta mindenfele.

Meg közel húsz év után már kezdtem volna elvárni hogy legyen is megfizetve amit tudok, de minimum nullszaldósra jöjjön ki ez a fajta élet.

Ja, hogy te konkrétan zenei pályán voltál. Ez nem esett le. Valamennyire ismert vagy? Coming outot kérünk!

De akkor a gitározást nem hagytad abba nem? Én sokkal fiatalabb vagyok nálam már fel sem merült az, h zenei karriert építsek. Főleg ugye Magyarországon. Aki nem a mainstreambe van, az tuti h nem tud megélni ebből. De még az sem lesz gazdag aki ismert. Ott van pl a Tátrai. Őt mindenki ismeri, és ő minden, csak nem gazdag. Persze nem is éhezik azért.

Meg igazából a zenélés addig jó amíg valakinek ez a hobbija. Akkor tényleg azt játszik, és úgy, ahogy akar. Persze vannak olyan művészek akik azt csinálnak amit akarnak, és jól élnek belőle, de ez még világszinten sem érint túl sok embert.

De ott van mondjuk a Kátai Tamás, aki nem keres pénzt a zenével, meg nem is koncertezik, de kiadják a cuccait, és világszerte ismerik itt-ott. Nekem nem a kedvencem, de azért vannak tényleg kva jó zenéi.

Én is maximum ilyet tudnék magamnak elképzelni. Vagy feltenni vmit youtubera, vagy ilyesmi.

Azon voltam, a koncertezés miatt csináltam legszívesebben. :)

Háát. abbahagytam. na jó, néha megjáratom a kezem a hangszerparkon, hogy ne lassuljak le, de már jóideje nemérdekel az egész. Zéró lelkesedés.