Zenekészítésre inkább az Audio-Technica vagy a Beyerdynamic fejhallgatókat ajánljátok? 60 ezer alatt.

Inkább zártat, legalábbis ennyiért biztosan mert többségük eléggé mélyhiányos.

M50X-ben túlzott a mély, semmikép sem mondanám ideálisnak zenekészítéshez.

DT990 nyitott, V hangzású és igazából nem is olyan rossz, talán kicsi magas többlete van.Annyit tennék még hozzá hogy erősítő kell ez alá mindenképpen(DAC+AMP) mert elég magas az ellenállása.

Én személy szerint az SRH840-t vagy az M40X-t mondanám ilyen célokra, de feltétlen próbáld ki előtte ha van lehetőség.

Nekem a K240 mk2-re esett a választásom, főleg mert az áráért nagyon rendben van a hibák kidomborításában és a pofátlanul unalmas megszólalásban. Hamar megszoktam. Nézegettem az átviteli görbéket, ő volt olyan, akit tudok tolerálni és nem egy vagyon. A sima k240 nekem nagyon basszusmentes, de ez is inkább a második harmonikustól lép be a buliba, de ott legalább olyan picit túltoltan, mintha pótolná, hogy nincs alja. Korrekcióval flatre csapva nagyon sweet, kedv szerint kicsi testreszabott disco smile mellett jó zenehallgatós. Mixre is érdemes így (flattel és preferálttal) ráhallgatni. Kicsi alkotásaimnak elég fontos eleme a hatásvadászat, lehet is vért hugyozni ezzel a fülessel már a zeneszerzős-hangszerelős fázisban is. És fogsz is, mert van annyira kényelmes, hogy inkább ezt hordod. Mármint amikor alkotó fázis van, akkor elég lenne a kedvenc agybadugósod is, a lényeg, hogy fenntartsa az inspirált légkört. A stúdiócuccok nem erre mennek rá, sőt. Nyilván rá lehet korrigálni, és elég jó úgy is.

Zártat nem vennék, sokkal többször kell fület pihentetni vele, amikor mix van. Nyitottal se rózsás a helyzet, de legalább tudsz tartani egy pomodoro időosztást, nem tízpercezni kell meg nincs az, hogy egy órát hegesztgetsz, és onnantól viszed el a francba, és csak másnap ráhallgatva veszed észre, hogy referenciazenével is gázabb a kiindulásnál meg ilyenek. Első fülesre nem szánnék 60-at, de ha mégis, akkor állítólag a kis Sennheiser HD-25 dj fejes eléggé aláz mindent az áráért. Bír mindent, hangos és jó is hangosan, kényelmes, ráadásul valahogy akármennyire is zárt, nem különösebben fárasztó hallgatni, legalábbis fejeshez képest. Olyannal lenne jó beszélni, akinek van és zenél rajta, és nem úgy hívják, hogy Bánkuti Dani, mert azt tudjuk, hogy ő nagyon megtalálta magának ezt. De azért a Thomannos véleményekből is jól ki lehet indulni.

Szia,

Ha belépő szintűt keresel akkor esetleg a SONY MDR7506 érdemes megfontolni.:

[link]

Vagy a SONY MDRV6:

[link]

Vagy ha "jobbat" 60 ezer alatt akkor érdemes fejhallgató helyett "in ear monitor" fülbe dugós fülhallgatót nézni.

Kedves üdv.

#3 zenekészítés a kérdés, ott nem kell perfektül szóljon, kb az jó, aminek neked tetszik a hangzása a mindennapokban. Akkor kell stúdiófüles (tehát nem ezek a sonyk és nem is fülmonitor), amikor tényleg publikálás előtt belőnéd, hogy mindenhol jól szóljon, és ehhez kellene egy füles, amit meg tudsz tanulni egy az egyben használni, tehát nem szorulsz rá, hogy sok ismert megszólalású helyen és cuccon meghallgasd, hogy jegyzetelhess még hibákat (rendszerint elég komolyakat), hanem egy darabig folytatva ezt a mindenhol meghallgatós módszert kitanulod a füleseden első sprintben a helyére egyensúlyozni a szokásos "hibaforrásaidat". Egy fülmonitor, bármilyen drága is, nem erre való. Egy konzumer-hifi füles szintén, bármilyen drága is, nem erre való. Nekem az vált be, hogy a leglobogósabb mélyű, hétköznapi Philips agydugómon (volt ilyen 5-6k az ára) vagy a szokásos kis 2.1-emen lendítem be a dolog alkotás részét. Amikor még nem kell jól szóljon, mert jó esetben egyetlen zongorán is megszólal. Nyilván előre gondolkodik az ember a mix irányába is annyiban, hogy törekszik olyasmit csinálni/használni, ami majd nem nagyon adja fel a leckét, meg elektronikus zenében pl elég sokszor szerves része a dolognak pár mix mutatvány is kompresszorokkal, széteqzással, nem ritkán túltolt erősítőt mímelő pluginek beszúrásával. De akkor még nem kell elkészíteni a mixet, csak valami vállalható kell, ami neked jó a folytatáshoz, és minél hamarabb, mert a kreatív flow egyszer csak elköszön.

Valójában persze mixre-masterre nem füles kell, hanem betyár kimenő lánc rendes monitorokkal, kezelt szobában. Mivel a szobádat annyira nem okos ötlet telenyomni csillapítópanelekkel meg basszuscsapdákkal, csomót utánaolvasva, mérve, szerelve, marad egy pártízezres füles, ami eliminálja a szobaproblémát, egész jól betanulható és csak a pihengetés a kompromisszum. Erre a célra a nyitott stúdiófülesek a jók, általában kipróbálva lehet megtalálni, melyik az, amelyik számodra könnyen kezelhetőnek tűnik amellett, hogy ordítanak a hibák a zenéből és rendesen szürkén szólnak rajta a hatalmas felvételek is amellett, hogy csomó új részletet veszel észre bennük.