Valaki letudná írni minden dúr és moll vezetőhangját?

Az utolsó hang lesz a 7.fok, tehát a vezetőhang:

Cmaj7 : C E G B

C#maj7 Dúr: C# F G# C

Dmaj7 Dúr: D F# A C#(vagy Db)

Többit nem írom le logikazd ki. Alaphang+Nagyterc+Tiszta Kvint+Nagy szeptim

Molloknál ugyanaz lesz a vezetőhang mint a dúrnál. (Csak nagy terc helyett kisterc van.)

@1: Mi a túrónak írkálsz fel ehhez szeptimakkordokat, meg mondod el a szeptimakkord felépítését? Ennek a kérdésnek semmi köze az akkordokhoz, tök felesleges, sőt, összezavaró feliratni bármilyen akkordok hangjait.

A dúr, vagy moll skálák vezetőhangjai valóban a hetedik fokot jelentik, az stimmel. Azt az egy hangot kell felírni, a többi felesleges.

@3: Ebben mi a gyakorlati példa?

Vezetőhangokat kért, te meg olyanokat írogatsz neki, hogy alaphang + nagyterc + tiszta kvint + nagy szeptim.

Ez nem egy példa, ezzel csak megkavarod a kérdezőt, így még kevesebb fogalma lesz az egészről, hisz teljes joggal összezavarhatja, hogy ezek most mik és hogy jönnek ide.

Példa az lenne, ha mutatnánk egy skalát példának. Pl. hogy nézd, itt egy dúr skála, mondjuk a C-dúr:

C, D, E, F, G, A, H, C

I. fok: C

II. fok: D

III. fok: E

IV. fok: F

V. fok: G

VI. fok: A

VII. fok: H

Egy dúr/moll skála VII. foka a vezetőhang. Azaz itt a, a C-dúr skálánál a H.

Na, ez egy példa. A példa után meg meg lehet kérdezni a kérdezőt, hogy na akkor mi lesz mondjuk a G-dúr skála vezetőhangja stb...

Sértődés helyett inkább segíteni érdemes a kérdezőknek, de csak bevitted az erdőbe. De úgy látom, inkább téged botránkoztat meg, hogy ezt megemlítették. Nehéz az élet :(

Én úgy gondoltam akkordokban könnyebb megjegyezni ezeket. (De szerintem tök triviális az hogy a tonika (1 fok) hang nagyszeptimje lesz a vezérlőhang, vagy egy kisszekunddal lejjebbi hang, kérdező ezt a mondatot értetted?)

Én rögtön a maj7-esre asszociáltam, mert én így építettem fel a zeneelméletem, hogy bizonyos fogalmakról akkordok jutnak eszembe, mert küldömben elfelejtem. A kérdező majd elődönti mire tud támaszkodni. Én akkordokra szeretek, vagy magam elé képzelem a gitárt és képzeletben lefogom az adott hangközt.

Mindig is Baromságnak tartottam beseggelni a hangközöket.

De ha ennyire idegesít téged a gondolkodásom, leírom neki az összeset, hadd magoljon biztos kiváló zenész lesz belőle (magyar jelölés):

C > H

C# > C, Db > C

D > C#, Db

D# > D, Eb > D

E > Eb, D#

F > E

F# > F, Gb > F

G > F#, Gb

G# > G, Ab > G

A > G#, Ab

A# > A, B > A

H > A#, B

Annyit hozzátennék az előzőhöz, hogy bár a zongorán például a Db és a C# ugyanaz, énekelve nem! Tehát ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor D-dúrnak C# a vezetőhangja, nem Db.

Ugyanakkor F#-dúrnak E#, nem F stb.

A lényeg, hogy a betű is változzon.

Ha ezzel csak összezavartalak, nyugodtan hagyd figyelmen kívül.

A molloknál is ugyanez a logika (egy K2 le úgy, hogy a betű is változzon). A következő linken az összeset megtalálod:

[link]

Én meg annyit tennék hozzá a kiegészítéshez, hogy valójában nem attól függ, hogy egy Db megegyezik-e a C#-vel, hogy zongorán játszunk, vagy énekelünk, hanem hogy milyen ún. hangolási rendszert használunk.

Az ún. kiegyenlített hangolás az oktávot 12 darab, egymástól pontosan egyenlő távolságú hangra bontja. Ez esetben a C# megegyezik a Db-vel, egész pobtosan úgy mondjuk, hogy ez a két hang enharmónikusan egyenlő, avagy csak simán úgy, hogy enharmónikusok. Ugyanúgy enharmonikusan egyenló pl a G# a Ab-vel, F az E#-vel stb stb.

Ez az a hangolási rendszer amit úgy 99,99...%-ban a könnyűzene, illetve a kortárs komolyzene használ, sőt, régebbi korok komolyzenéjét is gyakran ilyen hangolásban adják elő, akkor is, ha anno nem ebben a hangolási rendszerben szólaltak meg.

Vannak egyéb hangolási rendszerek, pl püthagoraszi hangolás, tiszta hangolás, középhangú temperálás stb. Mindegyik más, de ezeknél már nem lesz igaz, hogy a felfelé/lefelé módosításokkal enharmónikus hangpárok jönnek létre, azaz pl a C# nem lesz egyenlő a Db-vel, az E# az F-el stb stb.

Hangszerből a hangfrekvencia képzésének lépésköze szerint kétféle van, ún. temperált és temperálatlan. Temperált pl egy zongora, vagy gitár, ahol egy billentyűt leütve, vagy bundot lefogva egy meghatározott frekvenciájú hang szólal meg, és ahogy matatunk a billentyűzeten/bundokon, a kromatikus skálán egy foknyi lépésekben tudjuk változtatni a hangmagasságot. Tehát van a hangmagasság változtatásának meghatározott egysége, az egy kromatikus fok.

Nem temperált hangszer pl egy hegedű, vagy ha hangszernek vesszük, az énekhang. Ha nem vesszük hangszernek, akkor sem temperált :D Ezeknél a hangfrekvenciát nem csak meghatározott lépésekben tudjuk változtatni, hanem folyamatosan, tetszőlegesen kicsi lépésekben.

Temperálatlan hangszereknél nem kell semmit sem állítani a hangszeren ahhoz, hogy a C#-t és a Db-t az adott hangolási rendszer követelményeinek megfelelően akár különbözően játsszuk, különböző frekvencián szólaltassuk meg. De pl egy zongorát, mint temperált hangszert, át kell hangolni. És áthangolás után csak C#-t vagy csak Db-t fog tudni játszani. Ha kiegyenlített hangolási rendszert használunk, nem kell mindig hangolgatni és tud C#-t és Db-t is játszani - ez a gyakorlati egyszerűség vezetett a kiegyenlített hangolás egyeduralmához. Aminek igen sok következménye van a mai zenére nézve, de ez nagyon messze vezetne.

A lényeg az, hogy mivel nem feltétlen egyenlőek - ahogy az előttem szóló írta is -, soha nem mondhatjuk, hogy a D-dúrnak Db a vezetőhangja, mindig azt mondjuk, hogy C#. Aztán vagy ugyanaz a kettő frekvenciára az adott esetben, vagy nem.