A zenétől beindul sokszor a fantáziám, és gondolkozni kezdek, ötletnek jutnak eszembe, képzelődöm nektek is ez van?

Igen, ez sokakra jellemző. Ha pedig a rossz érzések miatt ezt meg akarom akadályozni, akkor benyomok valami monoton drogos zenét, és hagyom, hogy vigyen a ritmus.

Szerintem ez normális, velem is ez van, mondjuk nekem zene nélkül is félelmetesen élénk a fantáziám. :D Konkrét sztorikat tudok kitalálni fejben karakterekkel meg mindennel, ha egyedül vagyok, lehet, hogy írónak kellett volna mennem. :)

Hasonlóan vagyok :) A tánc kivételével, mert nem szoktam ilyen helyekre járni. A történetek nekem is gyűlnek a fejemben, kiskoromtól kezdve. A másik érdekesség, hogy olyan is előfordult már, hogy az életemhez szervesen nem köthető jelenet ugrik be, ami inkáb érzéshez hasonlít, mint egy adott sztorihoz. Például egy bizonyos dalnál mindig bevillan egy tó, ahol sosem jártam, de látom az alkonyatban, érzek valami különlegesen melankóliát, de csak kizárólag ez a dal adja meg azt, hogy teljesen ott tudok lenni. Jobban nem tudom megfogalmazni, remélem érthető :D Szóval éljen a zene, és aki kitalálta, nem szeretném tudni milyen volna az élet zene nélkül.