Cinema City plázás 3D szemüveget hogyan tudok otthon kipróbálni?

Ezt a kérdést már más hasonló cím alatt megválaszoltuk.

Érdemes azokat is átnézni:

http://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__filmek-sorozatok__..

http://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__egyeb-kerdesek__28..

3D TV-vel működik!!(LG-vel, esetleg Philipsel, mert a többi aktívakat gyárt)

"fejlesztenek..." - kicsit le vagytok maradva

"fejlesztenek..." - kicsit le vagytok maradva"

Ez nem mostani találmány!

Ezelőtt kb 40 évvel, 18-19 évesen voltak nekem ilyen 3D tv megoldásra ötleteim amikor az lcd folyadék kristályok működése érdekelt és azzal sokat foglalkoztam. Akkor megfordult a fejemben az lcd tv elve és a 3D tv kép létrehozása, ha már pontosan meg tudjuk határozni a pixelek pontos pozícióját. Akkor futólag be jött nekem is ez az úgynevezett passzív polár szemüveggel nézhető (akkor a gyakorlatban még nem létező) lcd tv elve is. (mindig diplomata táskában gondolkodtam, amibe bele férne és a képernyő a tetején lenne :-) ) Szépen kidolgoztam magamban néhány lehetséges működési elvet és megkerestem az ötleteimmel a HIKI-nél (későbbi Mikroelektronikai Vállalat) a folyadék kristályos témakörrel foglalkozó kutató mérnököt és elmondtam neki az ötleteimet.

Akkor alapban a folyadék kristályos kép megjelenítésről és ezen belül és függetlenül is a 3D térhatású megjelenítésről is beszélgettünk. Ő elmondta az akkori pillanatnyilag aktuális kutatási eredményeket, még túl lassú volt az lcd az ilyan jellegű működéshez. Az lcd mátrix meghajtás is jelentett még kívánni valót Voltak még problémák a megjelenítéssel, mert létrejött egy kersztezési jelenségnek nevezett dolog a megcímzett kép pontnál, ami azt jelentette, hogy a megcímzett a sorban és abban oszlopban minden egyes kép pont aktiválódik, a címzett ponttól való távolsággal arányosan csökkenő aktivitással.

Ezt végül úgy oldották meg mostanra, hogy minden kép ponthoz integráltak a kijelző pamelra egy memória elektronikát, amit ha egy lefutás időtartamáig (amig az adat címzés végig fut a képpont vezérlő elektronikákon), addig tárolja az adat szintet és az adott sötétedésű kijelzést biztosítja annak az egy kép pontnak és sorban a többinek is egyenként. Az, hogy milyen színszűrő maszk kerül fölé és melyiket milyen színhez tartozó információval címzünk meg, már részlet kérdés.

Már akkor ez kellett volna egy pontosan kiszámítható helyi megjelenítési koordinációhoz, a jól működő lcd képernyő.

A másik ötlet a passzív 3D polarizációs szűrő, ami akár soronként, akár kisebb egységenként egymás közé, vagy akár bizonyos kép pont csoport sruktúrába szervezve jelenne meg elforgatott síkokkal úgy, hogy minél jobban és könnyebben be tudja csapni a szemünk fiziológiai működését. Akkori technikai színvonal mellett nagyon tartottam attól, hogy egy ilyen precíz igényeket támasztó polárszűrő mikro sruktúra, ahol ilyan kis távokon belül vannak eltérő polarizációs síkkal szűrők, az nem valósítható meg az adott technikai színvonalon. Ráadásul Véghely Tamás, az akkor még igen fiatal, lcd kutatással foglalkozó mérnöknek saját bevallása szerint is meg volt kötve a keze abban, hogy milyen irányban kell lehet kutatnia.

Akkor beszéltam neki még elvi síkon a vezérelt lcd szemüveg lehetőségéről, mint áthidaló megoldásról és a félképenként vagy a sorokénti nézőpont váltásról, amit a szemüveg takarna ill. engedni látni a megfelelő szem részére, amihez szintén nagyon lassú lett volna az akkori lcd keristály. Sőt a ma lentikulárisnak nevezett (korábban vetkőzős (kacsintós) képeknél használatos) csík lencse rendszerről, amihez megint csak precízen pozicionálható képernyő pontokra lenne szükség. Ez külső eszköz nélkül engedné látni a térhatást. Sőt ma már működik is de csak kicsi képernyőn, mert még nem elég különböző, egymás melletti kép információt igyekeznek megjeleníteni, gondolom az adott rendszerrel kompatibilis sávszélességbeli akadályok miatt.

Szóval már akár nekem is megfordult a felemben ötletek özöne, amiből mára még az is megvalósult, amit leginkább elvetettem a technológiai kivitelezhetőség problémássága miatt is, a passzív polarizált szemüveges 3D.

Szóval mondom, mint ötlet ez nem új találmány. És mint ilyen irányban gondolkodó embereknél, gondolom egymástól függetlenül létre jöttek az ötletek, a fizikai lehetőségekre épülve.

Ezért mondom, hogy ez sem új, nálam kb 40 éves találmány, csak akkor még több irányú fizikai akadályokba ütközött bármelyik változatnak a megvalósítása, nem is beszélve a tv rendszerről ami ugyan engedte volna a megfelelően részletes 3D megjelenítést, viszont felvetődött a nagyobb felbontás és a pontos pozícionálhatóság igénye, főleg a lentikuláris rendszernél, ahol több egymás melletti eltérő kép (félkörbe járható térbeli látvány lehetősége állna fent), ehhez a meglévő adat mennyiség sokszorosát kellett volna átjuttatni az adótól a vevő készülékig, aminek alkalmasnak kellett volna lennie a pontos kép pont pozicionálásra. Szóval több akkori adott dolog és akkori kutatási szint adta lehetőség szintén korlátozta volna a megoldást.

Szóval mondom én, az ötlet és annak az elvi lehetősége még bennem is felmerült 18 éves korom környékén. 18 évesen, amikor mindenki meg akarja váltani a világot. Engem az ilyen logikai technikai dolgok foglalkoztattak a nap minden percében. Hihetetlen izgalmas volt amikor gondolatban össze álltak a dolgok és látszólag működniük is kellett volna. Akkor ez még csak álom volt, mostanra megvalósult, és ami a döbbenetes, azokon az elveken működik amit én akkor kigondoltam.

Persze nem csak egyetlen ember gondolkodik így.

Adott a feladat amivel jó gondolatban eljátszani, vagyis a cél. Adottak a fizikai elvek. Egymástól függetlenül a világ különböző részein sok a gondolattal eljátszó technikai érdeklődésű ember juthat azonos következtetésre, mert az igények is adottak és az elvi fizikai, technikai lehetőségek is.

Amikor ezzel odáig jutottam, hogy elmenjek vele a kutatóba, akkor voltam kb 18 éves. Most vagyok 57..

Szóval az elv régóta adott, csak a gyakorlatnak, a megfelelő precíz technológiának kellett hozzá kialakulnia, ami szintén hatalmas lépés. Ha lehet mondani, még nagyobb mint az alap ötlet amivel én is eljátszottam gondolatban.

Köszönöm szépen. :-)

Egyébként akiről beszéltem, a kutató mérnök, Véghely Tamás akkor egy fekete szakállas huszonéves fiatalember volt. Most rákerestem a nevére és a képről egy ősz szakállú úr nézett vissza rám.

[link]

Az önéletrajz első néhány sorát érdemes elolvasni. Mikor dolgozott a HIKI ill későbbi nevén a MEVálalatnál. Ahogy elnézem a dátumot, akkor nem rég kerülhetett oda amikor kerestem az témával foglalkozó kutatót és így találkoztam vele.

Egyébként mondod, hogy a 3D még nem aktuális.

A MediaMarkt újságban olvastam, hogy az Orion

PIF32-D3D típusu 3D tv (4 db szemüveggel) ára 99.999,-Ft

Ugyanez az Orion márka boltban már 109.990,-Ftba kerül.

[link]

Szóval ha valaki tv vásárlásra egyébként fel van készülve akkor érdemes jól körülnézni, ez a típus csak egy ötlet volt.

Az energia osztály besorolás "C" kategóriás a Mmarkt újság szerint, ami nem a legkedvezőbb. Azt sem találom, hogy ledes lenne a háttér világítása, de ez többnyire összefügg. Viszont az ára elég kedvező, persze ez relatív. A passzív 3D megjelenítéshez képest mindenképp szolidabb árfekvésű.

tegnap voltam mediamartban és én is rácsodálkoztam hogy az orion is gyárt 3d tévét. miután felraktam a szemüveget szembesültem azzal hogy az orion csak próbált 3d tévét gyártani :D

meg se közelítette a többi márkát, már csak azért se mert akár álltam, akárhonnan néztem akárhogy állítottam be a tv-t, nem jött át semmilyen 3d hatás, sőt. inkább zavaros volt a kép

A Cinema city-s mozik passzív 3D-t használnak, vagyis az összes passzív TV-hez kapott szemüveg használható a moziban, és az összes ilyen mozis szemüveg használható otthon passzív 3D-s TV-vel.

Megj: a TV-n persze 3D-s tartalmat kell nézni, és a fenti állítás nem igaz az IMAX szemüvegekre.