Tudom, hogy nem léteznek de hinni szeretném, hogy igen?

Néha úgyérzem, hogy kinőttem a fantasy világból.

De legbelül még most is rajongok a mesekönyvekért, koboldok, tündérek, sárkányok, boszikért stb

Valahol a szívem legmélyén hiszem, hogy léteznek, most írhatjátok, hogy bolond-gyerekes vagyok, de mégis...

A könyvespolcaim 70%-a tündérmese könyvekből áll :)

Szeretek történetek írni, tündéreket rajzolni- még régebben nagy álmom volt, hogy egy rajzfilm sorozatot készítsek :D

Néha az álmaim is a tündérekről szól, álom irányítással méghozzá saját kis világot alkotok :D

Esetleg ez nagyon gyerekes? Igen tudom, hogy nem léteznek, se azért mégis legbelül tudom, hogy igen mégha tagadom is :)

Igaz kicsit tág a fantáziám és ez ilyen már gyerekkorom óta :)

Ti hisztek az ilyen kicsi/nagy lényekben? Vagy ti is úgy álltok a dologhoz mint én? Vagy hogyan lehet ebből "kigyógyulni"? Mert mindig amikor meglátok egy új hasonló könyvet megveszem és van, hogy 1 nap alatt kiolvasom a könyvet :D