Mit tanácsolnátok akkor, ha egy ember hobbiból szokott novellákat írni, de még nem érett a stílusa, sablonos, időnként közhelyes? Ki tud alakítani egy eredeti hangot vagy soha nem tudja közvetíteni a benne rejlő érzéseket?
Aknázza ki, pontosan mi is az, amit ki akar adni magából. Mert amíg mások visszajelzése alapján gondolja, hogy egyáltalán van mit kiadnia, addig nem fogja meghaladni a közhelyeket.
Ha te vagy az illető, írj tovább, és olvass minél több szépirodalmat, ha lehet, klasszikusat és modernt is. Az írás szakma, tanulható, a szorgalom és élettapasztalat pedig hosszú távon sokkal többet ér, mint a tehetség.
Először is ne hamarkodd el. Semmiről nem maradtál le, csak készülj fel. Ezt hasonló kérdéshez írtam most neked is elmondom:
Először is ne akard elhitetni magaddal, hogy nem vagy jó benne. Illetve azt hitesd el magaddal, hogy oké nem vagy jó benne, mint én sem, de akarj jó lenni. Olvass dramaturgiát, olvass forgatókönyvírást, olvasd írók könyveit írásról stb.
És ha szabadidődben olvasod napjaink és a múlt nagy íróinak neked tetsző, és fontos műveit akkor rá fogsz érezni, hogyan is kell írnod csak legyen türelmed.
Másodszor: ne megélni akarj belőle, mert akkor már xart se ér. Ha nem okoz örömet írni, akkor hagyd a francba, aztán: ha mégis akkor meg olvass, írj, élvezd de ne kiadatni akard mindjárt, hanem csak próbálkozz. Ha eljön az ideje tudnifogod, hogy most megírom végre és megpróbálkozok a kiadással. Akkor nem lesz unalmas ha beleéled magadat.
Lehet, hogy nem mindenhol függ össze a kérdéseddel de a lényeg ez.
A színvonalas íráshoz (pont úgy mint a zenéléshez is) leginkább sok munka, tanulás és kitartás kell, a tehetségnek ebben sokkal kevésbé van szerepe.
Nyilván, ha eleve van érzéked valamihez, akkor könnyebben belejössz, de ha nincs, akkor is megtanulható, csak kitartás kell hozzá.
Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy a minőségi alkotások nem feltétlenül járnak kéz a kézben a népszerűséggel. Nagyon sok művész, akiknek művei formálták az adott művészeti ágat, csak 30-40 évvel később kapták meg a méltó elismerést.
Szóval először azt kell eldönteni, hogy alkotni szeretnél, vagy eladható terméket gyártani.
Ha az előbbi, akkor érdemes olvasni klasszikusokat, szépirodalmat, és olyan műfajú alkotásokat, amikben írni szeretnél. Ha észrevetted, hogy sablonosan írsz, akkor az jó jel, hiszen már látod a hibáidat, tehát ki is tudod javítani azokat.
A lényeg, hogy ne másolni akarj, és hogy ne akarj megfelelni mások elvárásainak. Ne olyat írj, amit már milliószor megírtak előtted. Azt írd ki magadból, ami a te víziód. Úgy nyúlj az adott témához, ahogy előtted mások még nem tették.
Ha mindenkinek megakarsz felelni, népszerű témát jársz körbe, akkor is lehet népszerű az irományod, de attól az még nem feltétlenül lesz jó, csak egy lesz a sok közül. Mondok példát is: Ha manapság LMBTQ témát, vagy vámpíros tinirománcot, esetleg zombis témát dolgozol fel, gyakorlatilag lehet akármilyen rossz a műved, ha megfelelően reklámozod, sikeres lesz, még akkor is, ha rossz.
Remélem, kicsit segítettem :)
Köszönöm a tanácsokat, a reflexiókat. A fő célom az írással, hogy a mélyről felszínre hozzam a bennem rejlő dolgokat, mondhatjuk azt is, hogy ez egy terápia számomra. Ugyanakkor szeretnék a világban, a körülöttünk zajló eseményekről is kritikát mondani, de ehhez kellene az az úgynevezett egyéni látásmód, valami olyan, amire felfigyelnek az emberek. A ma oly népszerű témákhoz nem szeretnék nyúlni (sci-fi, fantasy, vámpíros könyvek), mert úgy érzem, inkább vissza kell nyúlni a régi korokhoz, onnan átmenteni a jelenbe az értékeket. Legközelebb állnak hozzám az elidegenedés, a nihilizmussal kapcsolatos témák vagy az egzisztencialista kérdések.
Egyszer kiposztoltam ide egy novellámat, mindössze egyetlen válasz érkezett, amit már fentebb is kifejtettem. Azt is jelezték, hogy túlzottan stílusutánzásra törekszem és csapongó vagyok. Abban kérném a segítségét, van-e olyan oldal, ahol megoszthatnék egy két novellát és hozzáértők ellátnának jó tanácsokkal.
Én azt tanácsolom, hogy csinálja, amit szeret. Lelje örömét benne, és ha kitartóan szívét-lelkét beleteszi, valószínűleg előbb-utóbb célt ér.
Biztos ismered azt a tanmesét, amiben apa és fia mennek egy szamárral/szamáron, és minden útjukba kerülő ember kifogásolja, hogy épp ki ül, vagy ki nem ül a szamáron. Az írás is ilyen. Bár vannak alapvető dolgok, amiket nem árt szem előtt tartani, megfogadni, betartani, de semmi sem szentírás. És mindig lesz, aki bele fog kötni abba, ami mindenki más szerint rendben van. Olyan is lesz, hogy az üzeneted teljesen félremegy az olvasók többségében. Kérdés, hogy ez kinek a hibája, hisz te nem látsz bele minden olvasód fejébe, nem tudod milyen előítéletekkel vannak tele, nem tudod, mennyire empatikusak, mennyire tudnak odafigyelni a nüanszokra stb.. Az sem mindegy, mekkora és milyen célközönséget akarsz elérni. Ha csak egy szűk réteget, akiknek építhetsz valamilyen közös tudására, érdeklődésére, akkor egyszerűbb dolgod van. Ha szélesebb közönséghez szólsz, akkor nehezebb dolgod van, hiszen meg kell találd azt a hangot, amivel sok embert tudsz hatékonyan megszólítani.
És a legjobb tanács, amit adni lehet: írj sokat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!