Van olyan, hogy azért nem vesztek meg egy könyvet, mert puha borítós, és nem kemény?

Vastag könyvnél fontos a kemény borító. A puhákat nem csinálják túl strapabíróra. 500-600 oldal fölött jó, ha az első olvasás végére nem kezd el szétesni.

Amennyiben a könyvnek van puha és kemény borítós változata, akkor szinte sose veszem meg a puha borítósat, még ha hetekig-hónapokig is kell kutatni a kemény borítós után. Nem kifejezetten csípem a puha borítós könyveket, nekem egy könyv egyben a polcom dísze is olvasás előtt vagy után, ezért nem mindegy hogy az milyen. Amúgy meg jó néhányszor nem veszek meg könyvet azért, mert túl fehérek (géppapírszerű) a lapjai, vagy kifejezetten csúnya a tördelése. Az Akkord kiadó Tálentum sorozatának voltak olyan részei, melyek ultragagyi betűvel és tördeléssel készültek, ezeket inkább nem vettem meg. Ám ha valamit rettentően szeretnék, és nincs más kiadása, akkor hajlandó vagyok puha borítóval is megvenni, ám ha lehet elkerülöm...

Én próbálok csak olyan könyveket megvenni amiben biztos vagyok hogy tetszeni fog. Ezért ha létezik kemény borítósban, akkor nem sajnálom rá a pénzt kiadni, de ha meg csak puhában van, akkor azt is megveszem, hiszen ki akarom olvasni :D

Unpopular opinion: nem szeretem a kemény borítós könyveket. Számomra kényelmetlenek, jobb szeretem a puha borítósakat. Ha meggyűrődik, akkor így járt, nem dísztárgynak veszem.

Szinte mindig kemény borítós könyvet veszek,de ha nagyon kell a könyv,keserűbb szájízzel ugyan de megveszem.

Én a puha borítóst jobban szeretem. Szebben mutatnak a polcon. A kemény borítós könyvek nem simulnak úgy össze szépen egy sorba és a gerincük is gyakran ívelt, nem lapos, ami szerintem csúnya. Én olvasás közben nagyon vigyázok a könyveimre, úgyhogy nem gyűrődnek, nem törnek a puha borítósok sem!