Számít-e mit olvas az ember?

Én is "annyira bírom" az ilyen emberkéket! Mindig azt lesik, mit olvas/néz/hallgat a másik, aztán leszólják érte, mert ugye csak az ún. "magas kultúra", ami számít, ami érték. A legjobb, amikor siránkoznak, hogy nem olvasnak az emberek, de ha nem olyat olvasnak, ami ők elvárnának, akkor az szintén rossz, beszólnak azért is.

Itt is voltak olyan kérdések, hogy "Miért nem értékes könyveket olvasnak?", ott is a nagy klasszikusokat hiányolták. Persze leszólták, aki szerint az ilyen sznobizmus hülyeség, s a saját nem túl kulturált válaszaik hibáit a másik félre kenték, mintha ők írtak volna hülyeségeket, fikázós válaszokat.

Többet kellene magukkal foglalkozniuk, mint másokkal. Teljesen mindegy, ki-mit szeret, nem vagyunk egyformák, s ők is valójában azért ilyeneket olvasnak, hogy különbnek érezzék magukat másoknál.

Egyébként az olvasásnak csak akkor vannak pozitív hatásai, ha élvezi is az olvasó!

Teljesen rendben van, hogy olyan témában olvasol könyveket, amik érdekelnek. A szórakoztató irodalomnak pont az a lényege, hogy az arra fogékonyakat szórakoztassa. Ezért én nem értem, hogy a téged kritizálók, de akár te is, miért keveritek pl. Shakespeare-rel vagy más világirodalmi klasszikusokkal (művekkel és szerzőkkel egyaránt). A kettő nem említhető egy lapon.

Míg a szórakoztató irodalom művei pusztán az élvezetért íródnak, addig a klasszikusok a saját korukban gyakran társadalomkritikaként jelentek meg, az akkori eszmerendszer megkérdőjelezésére, vagy tabuként kezelt széles rétegeket érintő problémák miatt íródtak, ezért is lettek klasszikusok, mert forradalmiak voltak a maguk idejében. Vagy egyszerűen csak kiemelkedő művészi értéket hordoztak, pl. a nyelvezetük miatt. Szóval én megértem, ha téged ez hidegen hagy, de azt mondani, hogy semmit nem tesz hozzád, ha néhanapján egy klasszikust is kézbeveszel az butaság.

Aki meg kilora méri a könyveket (db/év), na az sem egy irodalomár.

Szerintem az a fontos, hogy az ember élvezze az olvasást, gyarapítsa a szókincsét, szórakoztassa ez a tevékenység. ÉN megmondom őszintén, utáltam, és untam olvasni, amíg a suli miatt kötelezően kellett azt amit a tanár mondott. Sosem érdekeltek azok a könyvek, 1-2 kivétellel el se olvastam őket, amit igen az is szenvedés volt, annyira nem érdekelt.

15 évesen kezdtem el iskolától függetlenül olvasni. Amióta magam választok, imádom, több száz könyvem van már itthon és egyre csak gyarapszik a gyűjteményem, folyamatos (napi szintű) olvasás mellett is. Nem érdekel mások véleménye, nem akarok és nem is fogok másoknak megfelelni és úgy élni ahogy nekik tetszik, semmilyen szinten.

Én döntöm el mit olvasok, a saját ízlésem alapján, és évente kb 15-20 könyvet olvasok el, ennyi a kényelmes nekem, plusz emellett még másra is szeretek időt szakítani (sorozatnézésre a neten, és a hobbimra is) :) Ha valaki beszól mert pl Stephen King a kedvenc íróm, és olvasok mellette Dean R. Koontztól Robin Cook-on és a Trónok harcán keresztül Anne Rice-ig több írótól is, pont nem érdekel. Szerintem te se foglalkozz ilyen emberekkel.

Klasszikusból is van izgalmas, amit nem lehet letenni és modernből is van értékes. Nem, nem számít mit olvas az ember, olvasásnak nem kényszernek kell lennie. Ha másért nem is, de a szókincs bővítése miatt azért én is ajánlom néha egy-egy klasszikus elolvasását. De ha nem, hát nem, én falom a könyveket, a férjem soha nem olvas, de sok témában sokkal műveltebb, mint én.

"Már mindent tudok, amit tudni érdemes a világ működéséről..."

Ezen jót mosolyogtam. Ilyen nincs, igazán érdeklődő, tájékozott ember pontosan tudja, mennyi mindent nem tud még.