Valaki olvasta már Julia Barrett - Önteltség és Önámítás című könyvét?

Én elolvastam, tulajdonképpen rossznak nem mondanám, mert a történet aranyos, de őszintén szólva még nem találkoztam olyan folytatással, ami felért volna az eredeti szintjére. Nem egészen olyan a szóhasználat, Barrett cifrábban fogalmaz, szerintem időnként modoroskodik, és az is furcsa volt, hogy miközben az eredeti könyv "időtlen" tehát semmi történelmi utalás nincs benne, addig ez a történet "megfoghatóbb", például rengeteget emlegeti Lord Byront. Nem volt rossz, de nem is olvasom el többször, és nem lesz kedvenc. Sajna, Jane Austen úgy látszik utánozhatatlan!