Tudtok ugy idezni L&L konyvekbol reszletet hogy azok szamara is vicces legyen akik nem olvastak?

kit érdekel L. L.???

amúgy minden könyvre igaz, hogy a poénokat csak a bwavatottak értik, akik ismerik a sztorit.

– Kuss már, Barack!

– Anyád a barack – vágta rá Körte csípőből. /bexi/

Kettőnk között semmilyen kémia sincs: egy periódusos rendszer

választ el minket. /bábel/

Pósa!

– He? – nézett fel Ricsi álmosan.

– Talán tessék – ciccegett az ofő.

– Bocs – legyintett Ricsi.

– Talán bocsánat.

– Oké.

– Talán rendben! – kerekedett el Haller szeme. – Na, most már azt sem tudom, mit akartam mondani – vakargatta a fejét. /SzJG/

Ezek talán, bár úgy,h tudom miről szólnak elég nehéz külsős szemmel nézni. Azért remélem tudtam segíteni!

Én is találkoztam már ilyennel, főleg, hogy prezit csináltam a Bexiből. Szóval itt van pár, amit felhasználtam:

Ha valakinek úgy nem vagy érdekes, ahogy vagy, akkor máshogy se legyél.

Felnőttnek lenni annyit jelent, hogy visszamenőleg akár hat évre is egymás fejéhez vághatunk dolgokat.

A legjobb barátnő feladata egyértelműen az, hogy velünk utáljon vadidegen lányokat, akik a boldogságunk útjába állhatnak.

Mondom, hogy nem szeretlek már. Az tegnap volt.

- Mondd ki. Szeretsz. - Márk. Unlak.

„Márk, most fejezd be. Barátom van.” „Majd elsétál” – írta, én pedig bár nem akartam, felnevettem az üzenetén. „Amúgy neked meg barátnőd van” – emlékeztettem erre az apróságra. „Őt meg majd én küldöm el sétálni” – felelte frappánsan.

Téged nem lehet elégszer pofán verni, mindig jössz egy újért.

– Milyen kiköpött én? Kiköpve is jobban nézek ki, mint ez a tag!

Nem jöhetsz velem a bölcsészkarra! - feleltem totál hitetlenül. - Mer? Nem mindegy, hogy vegyész vagy bölcsész? Francot érdekli, hogy milyen „ész” leszek. Valamelyik - mondta. - Látod, Ricsi. Ez az, ami te biztosan nem lehetsz. Valamilyen „ész” - szólt oda hozzánk Kinga, aki közben Dave iPadjét fogta az ölében, és a blogját írta, aminek heti témája „a bántalmazott nők, akik nem merik elmondani, mi történik velük otthon, a zárt ajtók mögött”. - Menj már! - szólt rá Ricsi röhögve. - Lehetek „ész”. - Ja. Pen-ész - jutott Zsolti eszébe. Szakadtunk a nevetéstől, mert a „penész” után a fiúk azonnal elkezdték a hülyülést, úgyhogy képtelenebbnél képtelenebb jelzőkkel illették Ricsit, aki folyamatosan nevetett tulajdonképpen saját magán.

-Bocs a késésért - szólt oda Robi.

- Bocsánat - javította ki az ofő.

- Semmi baj - felelte Robi.

-Kire gondolsz? - bandzsított Zsolti. -Tudod, nagy előnyöd, hogy jól mutatsz mellettem. Némileg kompenzálod vele a viselkedésed. Némileg - vigyorgott Kinga gúnyosan. - Neked meg nagy előnyöd, hogy annyira hülye vagyok, hogy bírlak - vigyorgott rá vissza Zsolti.

- Na, most ezzel kit akartál megbántani? Magadat vagy engem? - ráncolta össze a szemöldökét Kinga, mire mindketten elnevették magukat. Ők aztán tényleg nagyon furák együtt. De valamilyen érthetetlen okból kifolyólag működik a dolog. Érdekes

"-Rendben. - biccentett az ig. helyettes.-Rajtatok tartom a szemem.

-Itt tetszik hagyni nekünk?-kérdezte Zsolti.

Ekkor nem bírtuk tovább tovább, kitört belölünk a röhögés. - Mert mondjuk rakhatnánk, a tanári asztalra" /Szjg/