Ady Endre írta vagy Őri István?

Őri István:Mesélj a csendről

Bennem üvöltés van

és félelem,

mesélj a csendről,

Kedvesem.

Milyen az:

hallani,

ha nincs semmi hang,

milyen az,

mikor az ordítás

a semmibe zuhan?

milyen a békesség, az öröm,

milyen, ha valaki

azt mondja: "Köszönöm!"?

Milyen vagy Te,

s milyen az életed?

valóban fény van a felhők felett?

Bennem üvöltés van

és félelem,

mesélj a csendről,

Kedvesem.

Milyen az,

mikor a Harag lehajtja fejét,

s a Bocsánat fényre jön,

elhagyva rejtekét?

Milyen az,

ha én is lehajtom fejem,

mert rám szakadt a világ,

megölt a küzdelem?

s amikor meleg kéz simogat,

nem csizmás láb tiporja

valóvá álmomat -

milyen az?...

Bennem üvöltés van

és félelem,

mesélj a csendről,

Kedvesem.

Milyen a mosoly,

milyen a nevetés,

milyen az, mikor mindez

sohasem kevés?

Milyen, ha elém jön a Vég,

ha elfogyott az Élet,

s mindenből elég?

milyen lesz ott,

mire azt mondtad: Haza

túl a Tündérkapun,

az lesz a Tündérek otthona?

csend lesz ott,

s hangtalan szavak?

lesz-e sok,

őrült, táncos pillanat? -

Veled

s meddig tart ott az életünk? -

Kedvesem,

oda mikor megyünk?

Mesélj a csendről,

Kedvesem,

mert bennem

üvöltés van és félelem.

Mesélj,

még itt a földön! -

de ne szólj!,

hallom úgy is én,

csak maradj itt velem,

s gyere felém

védj meg, mert gyermek vagyok

takarj be éj hajaddal,

add nekem illatod...

add nekem magad,

s én odaadom életem -

Akkor az üvöltés csenddé válik

és békévé a félelem.

Mesélj a csendről,

Kedvesem,

mert bennem

üvöltés van és félelem