Néhány magyar varázsige könnyebben érthető az angolok számára?

Mivel olvastam magyar nyelven a Harry Potter könyvsorozatot, úgy érzettem, hogy jó lenne újraolvasni, csak most angolul. Egy B2-es angoltudással nem is éreztem úgy, hogy gondom lenne a megértéssel, csak néhány varázsigénél gondolkodtam el, hogy nekem a magyar megfelelője sokkal érthetőbb, sokatmondóbb. Nyilván azért is, mert magyar vagyok, és Tóth Tamás Boldizsár jól visszaadta ezeket, hogy mi magyarok is megértsük, de itt most nyilván nem a Pofix és a Leperex rontásról/bűbájról van szó, ami egyértelmű magyar szójátékon alapszik, hanem egyéb varázsigékről, amik szerintem egy átlagos angolnak talán jobban átjön a magyarral, mint az angollal. Gondolok én itt a lefegyverző bűbájra, ami magyarul Capitulatus, ellenben angolul Expelliarmus. Teljesen megértem, hogy az Expelliarmus miknek az összetétele, csak én szerintem ha egy angolnak anyanyelvűnek - aki nem ismeri a HP-t - azt mondom, milyen varázsige lehet az Expelliarmus, akkor nagyobb eséllyel nem fogja tudni a választ, mintha azt mondanám helyette, hogy Capitulatus. Ugyanígy vélekedem a hangtalanító (Disaudio /Muffliato [magyar/angol]), a begyűjtő (Invito/Accio), tűzvarázslat (Piroinito/Incendio), felejtés (Exmemoriam/Obliviate) varázsigékről. Valahogy sokkal hétköznapibb szavak a magyar megfelelők, hiszen ezek aktívan élnek az angol nyelvben, és talán túl sok latin áthajlás van az angol varázsigéknél, amik szerintem inkább nehezebbé teszik az angoloknak a megértést, mint könnyebbé. Ti hogyan vélekedtek erről?