A Gaston Leroux féle Operaház Fantomja c. könyvben feltűnik egy tetőtől talpig kabátba burkolt, nemezkalapos alak. Ki lehet az az alak?

részlet a könyvből:

„A két férfi védekező állásba helyezkedett, majd a Perzsa újra

visszavitte Raoult arra a lépcsőre, ahonnan az előbb jöttek le. Nem

sokkal később újra mozdulatlanságot parancsolt.

Előttük moccant valami a sötétségben.

– Hasra – sóhajtotta a Perzsa.

A két férfi a padlóra vetette magát. Ideje is volt.

Egy lámpás nélküli árnyék... egy árnyék haladt el a sötétben

mellettük. Kis híján hozzájuk ért. Az arcukon érezték a köpenye

meleg suhogását.

Azt ugyanis ki tudták venni, hogy az árnyékon köpeny volt, mely

a fejétől a lábáig beburkolta. A fején nemezkalapot viselt.

Az alak eltávolodott. Lábával súrolta a falat, olykor bele is rúgott.

– Hű! Ezt szépen megúsztuk! Ez az árnyék ismer engem, s már

kétszer felvitt az igazgatói irodába.

– Ez valami színházi rendőr? – kérdezte Raoul.

– Még sokkal rosszabb – felelte a Perzsa, de más magyarázatot

nem adott! (*)

– Nem ő az? (itt a fantomta utalnak)

–Ő?

Ha nem hátulról jön, meglátjuk majd az aranyszínű szemét.

(*) Ahogy a Perzsa, úgy a szerző sem ad magyarázatot ennek az árnyéknak a

feltűnésére. Ebben a valóságos történetben számos, látszólag teljesen érthetetlen

eseményt megmagyaráz a szerző, de ezúttal nem érzi szükségét, hogy kifejtse, mit

akart mondani a Perzsa ezekkel a szavakkal: „Még sokkal rosszabb” (ti. még a

színházi rendőrnél is). Hogy kiről van szó, azt az olvasónak kell kitalálnia, mert a

szerző megígérte az opera volt igazgatójának, Pedro Gailhard úrnak, hogy megőrzi

a titkát, ki volt az a köpenybe burkolózó furcsa alak, aki a színház alatt kényszerült

élni, s igen sok szolgálatot tett azoknak, akik a gálaesten le mertek menni

a

mélybe.

Állami szolgálatra célzok, de becsületszavamra nem mondhatok többet"