Mik a fantasy műfajának válfajai és ezeknek mik a jellegzetességeik, tulajdonságaik?

High: mint a Gyűrűk ura - sok faj, epikus küldetés, a jó a rossz ellen

Low: mint pl. a Trónok harca, emberközelibb, nem határolódnak el élesen a jó és rossz karakterek egymástól, visszafogottabb mágia

Sword and sorc.: Mint pl. Conan - egy legyőzhetetlen hős a gonoszok ellen. Sokszor van egy segítője is (sidekick). Általában ez is emberközpontúbb, nincs benne egy csomó faj és a mágiája nem olyan látványos.

főbb irányzatok

-Epikus fantasy: A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel.

-Heroikus, hősi fantasy: Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak.

Alaptípusok

-Dark fantasy: Fantasy horror elemekkel vegyítve, illetve lazább kategorizálás szerint a sötétebb, negatív hangvételű fantasy műfajok is ide tartoznak. A végkifejlet ritkán pozitív. Ilyen H.P. Lovecraft legtöbb műve

-Történelmi fantasy : Nem egy képzelt világ az alapja, hanem a Föld egyik történelmi szakasza (legtöbbször középkor). Akár valós eseményeket dolgoz fel, de kisebb-nagyobb mértékben el is térhet tőle. Ugyanakkor valamilyen szinten jelen van a mágia és varázslás. Esetleg mitikus lények, mint az unikornis. Ilyen Artúr király és a kerekasztal lovagjai mondakör.

-Fantasy vígjáték, komédia vagy paródia: A fantasy elemeit használva – többnyire az íratlan szabályokat mellőzve – felépített vígjáték vagy paródia. A paródia esetén konkrét mű(vek) paródiája, sok esetben egy népszerű mű sikerét lovagolja meg, ugyanis a paródia mentesül a parodizált mű szerzői jogi kötöttségei alól. Vígjátéknál is általában sok a konkrét művekre való utalás. Ilyenek Terry Pratchett vígjátékai. Illetve hazánkban Nemes István írt számos művet álnéven, sokszor saját történeteit parodizálva.

-Kortárs vagy városi fantasy (vagy urban fantasy): Hasonlít a történelmi fantasyhoz, de mai korban játszódik, ahol a mágia és/vagy a mitikus lények többé-kevésbé titokban jelen vannak. Ilyen a Harry Potter vagy a Hellboy

-Tudományos fantasy (science fantasy): Keveri a fantasy és a sci-fi elemeit. Habár a sci-fi műfaj már maga is egyfajta fikció, de itt jellemzően megjelenik a történetben a mágia (vagy ahhoz hasonló erő), illetve mitikus lények, fajok. Többnyire a tudományos magyarázat másodlagos vagy teljesen hiányzik, illetve inkább kellék a történethez. Ilyen a Star Wars.

Köztes vagy keverék típusok

-Könnyű vagy enyhe fantasy (low fantasy): Hasonló a történelmi vagy kortárs típus, de képzelt világban játszódik. A mi világunkhoz (jelen vagy történelmi) nagyon hasonló a történet háttere. Főleg akkor jellemző, ha az író szabad kezet szeretne a mű írásában úgy, hogy a realitások ne kössék meg a történetvezetést. Így például írható olyan középkori témához hasonló történet, amelynek nincs valós helyszíne vagy a történelmi alapja. Ezenfelül némileg felrúghatók a fizika törvényei is, például mágia használattal vagy csodatétellel. Ilyen a Trónok harca.

-Mese vagy tündérmese fantasy : Klasszikus 18.-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. Ilyen a Csillagpor.

Steampunk fantasy: Rétegstílus, keveréke a történelmi és a tudományos fantasynak, kicsit felborítva mindegyikük szabályait. A vernei világot megjelenítő, XVIII. század végére és XIX. századra kiható ipari forradalom gyümölcseként megindult iparosodás eredményeiből, elsősorban a gőzgéptechnikáéból építkezik, azonban a technika ebben a világban a gőztechnológia és korabeli mechanikai eszközeivel a művek szerint elérte, néha pedig meghaladta mai világunk technikai fejlettségét, miközben a kornak kellékei (építészet, öltözködés, átlagember eszközei stb.) romantikus háttérként megmaradnak a korabeli szinten. Különbséget teszünk steampunk fantasy és steampunk sci-fi között, előbbire példa Az arany iránytű (The Golden Compass) c. mese, míg utóbbira a Vadiúj vadnyugat (Wild Wild West) c. kalandfilm.