Írnék egy könyvet. Eddig kevés van meg belőle. Leírnátok a véleményteket?
1.
Ez a nap is el jött. Szeptember 1.amikor is új embereket ismerek meg. Úton a gimnázium felé zenét hallgattam. Avril Lavigne-től a The best damn thing-et. Imádom ezt a zenét. Közben megérkeztem az iskolába. Óriási volt, rengeteg ablakkal. Gyönyörű iskola. A diákok köszöntötték egymást. Bementem az iskolába. Egy 40 év körüli nő ácsorgott az aulában. Balogh Zsófia?-kérdezte a nő egy kicsi hangosan.
I-igen-dadogtam.
-Köszöntelek itt a Kempelen Farkas Gimnáziumban. Remélem olyan jól fogsz teljesíteni, mint az általános iskolában teljesítettél.
-Köszönöm.
Nagyon kedves nő volt. Mikor beléptem az osztályba nagyon kevesen voltak. 3 fiú és négy lány.
-Sziasztok.-mondtam.
-Szia. Pásztor Lajos vagyok. S téged hogy hívnak?
-Balogh Zsófia.
-Örülök Zsófi.
-Szia. Én Szabó Fanni vagyok.
-Szia. Örülök Fanni.
-Részemről a szerencse.
-Én Kiss Lilly vagyok-mondta félvállról.
-Örülök.
-Oké.
-Ne is foglalkozz vele. Amúgy Juhász Gabriella vagyok.
-Én Takács Adrián
-Simon András.
-Molnár Bernadett.
-Örülök, hogy megismertelek titeket.
-Mi is.
-Amúgy hányan leszünk összesen?
-19-en.
-Szuper. S ki tudja hogy hívják a többieket?
-A fiúk: Rácz Bence, Barna Márk, Pataki Krisztián, Faragó Antal, Tamás Attila, Török Adolf, Szilágyi Alex, Oláh Albert-sorolta a fiúk nevét Andris.
-A lányok pedig: Nagy Anita, Kovács Alexandra, Tóth Angelina-mondta Fanni.
A fiúk 11-en a lányok 8-an lesznek-mondta Adrián.
-Gondolom tud számolni Adrián-mondta Lilly.
-Ha-ha..
-Jól van. Na szóval honnan jöttél Zsófi?
-Szegedről.
-Hogy hogy?
-Mivel ide vettek föl, s anya is itt kapott állást természetes volt a költözés.
-És apukád?
-Ő meghalt.
-Sajnálom-mondta Lajos.
-Köszi Lajos.
-Igazán nincs mit.
Nagyon de nagyon kedvesek. Később megérkeztek a többiek
Ne folytasd.
Vagyis nyugodtan. Gyakorlásnak tökéletes.
Rengeteg tőmondat és még több buta, életszerűtlen párbeszéd. Ez a rész nem szól semmiről, csak tele van felesleges adatokkal, miközben egyik szereplőről sem tudunk meg semmi érdemlegeset. Nem tudjuk, hogy néznek ki, milyen helyen mozognak, a környező világ nem is létezik. Nem érzem a vágyat, hogy tovább olvassam, egyik szereplő sem érdekel, mert nem árultál el róluk semmit, ami érdekessé, szimpatikussá tehetné őket. Olvass szépirodalmat, a tiniknek szóló könyveket viszont kukázd, mert akkor ennél többre soha nem is leszel képes. Ha valódi segítséget akarsz, inkább a magyartanárodnak mutasd meg, amit írsz, ő ismer és meg tudja mondani, van-e egyáltalán értelme a próbálkozásnak. A legfontosabb pedig: ne könyvet akarj írni, hanem történetet mesélni.
Egyébként meg lehet ennél jobb is, de most rossz úton jársz ;)
És ennek mi köze a magyar politikához?
Amúgy a kérdésre válaszolva. Tucat gimis tinisztori, SZJG-s felhanggal. Tele van vele a padlás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!