Könyvírásnál, ha új világot szeretnénk felépíteni, hogy a legjobb?

"Arra gondoltam, hogy az egész bevezető részt erre szentelni..."

Én ezt elvetném, az ilyen bevezetők unalmasak szoktak lenni, ráadásul a későbbi izgalmas lehetőségeket is lelőhetik. Sokkal élőbb, ha történet közben tárul ki a világ, akkor sem kell teljes egészében, csak ami a történet szempontjából fontos. Ha van húsz különféle kitalált lényed, de a történetedben csak tízet vonultatsz fel, a többit kár említeni, majd egy másik történetben összekapcsolódnak a mostanival. A valóság embere sem járja be a Föld minden négyzetméterét, még a világutazók is csak nagy vonalakban.

Persze lehet, hogy néhány nélkülözhetetlen infó szükséges a legelején, ami indokolja egy prológus megírását, de minél rövidebb, annál jobb, az olvasót a történet ragadja meg, nem a körülmények. A különleges erők szabálya ráér amikor használni kezdik őket, izgalmasabb, ha először még a meglepetés erejével hat, aztán idővel kiderül a szabályszerűsége, ha egyáltalán kiderül (persze ha ezzel oldják meg a fő konfliktust, akkor ne maradjon homályban, különben "deus ex machina" hatása lesz).