Volt olyan könyv, ami nagyon felbosszantott titeket valamiért?

James Dashner-Tűzpróba című könyve. Idegesítő fordulatok történek, olyanok, amikor már nem tudtam hinni a józan eszemnek, de aztán mindent megértettem... elolvastam, mert ettől függetlenül szerettem ezt a könyvet :D Bár meg kell hagyni az első rész nyomába se ér-szerintem.

Zabhegyező. Ezt viszont letettem. Az a szörnyű nyelvezet, ami ebben van... a folyamatos szóismétlés elviselhetetlen.-megértem, ennek célja volt, de nálam ez elvette az olvasás élvezetét.

SZJG, hihetetlen, mennyire képtelenek Reni szülei a gyereknevelésre, eléggé az jött le, hogy utálják. Egyszer sem dicsérték meg a jó jegyei miatt, hogy szorgalmas, ha sírt, vigasztalás helyett leléptek nevelési könyveket olvasni, mindenkinek panaszkodtak róla, amikor gimi elején kezdett barátkozni a többiekkel, Virág miatt korlátozták a kapcsolattartást, szilveszterről pedig ne is beszéljünk.

Azért kiolvastam a sorozatot, de az anyját végig rühelltem.

Kezek és fogak erdeje, nem bírtam felfogni, miért nem szurkálják fejbe a zombikat, miért ülnek és várnak minden esetben. Ahhoz képest, hogy abba környezetbe születtek, egyáltalán nem tudtak boldogulni, nem tettek szinte semmit a biztonságukért. A magyarázatokat is hiányoltam, de azok nyilván a trilógia további köteteiben lesznek.

Szűcs Vanda: Egy ikerlány naplója.

Szegény fák, ennek a borzalomnal a legyártásáért kár volt kivágni őket.

A Bábelt ért kritikat nem nagyon értem. Milyen kőbunkó barátok?

Amúgy egy könvv ugrik most be, a Tizenhárom okom volt.

Befejeztem,hogy írhassak róla egy kíméletlen kritikát, de szerintem az a könyv akár ártalmas is lehet az instabilabb tizenévesekre nézve, márpedig nekik íródott.