Egy könyvnek induló kéziratot milyen formában illik megmutatni egy kiadónak?

Regénykézirat. ;) (Ha tényleg kiadóban gondolkozol, ne nézzenek kapásból hülyének.)

A kérdés volt már párszor, keress vissza. A lényeg: a kéziratot a kiadó látja csak, a többi az ő dolguk. Az, hogy hogyan jelenik meg végül papíron, a tördelő és a szerkesztők feladata, neked abba csak magánkiadás esetén van beleszólásod, de ez feláras munka. (Kivétel, ha te csinálod. Valószínűleg olyan is lesz.) Vagyis a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, a leggyorsabban javíthatónak és a legkönnyebben konvertálhatónak.

Általában Wordben szerkesztett szövegről van szó, ezért a leggyakoribb beállítások mindenből az alapbeállítás. Betűtípus legtöbbször 12 p, Times New Roman (az alap ugyan 11p Calibri, de ezt ritkábban szeretik), szimpla sorköz, alap margó, a behúzások az automatikus behúzással megoldva, nem tabulálással vagy szóközökkel. Ha nincs behúzás, az is megfelelő, ez a legkisebb gond. A szöveg sorkizárt vagy balra zárt, de az nem elegáns és ha van más oldalra zárt szöveg a dokumentumban, maradjon a sorkizárt (hogy mikor azzá teszik, ne vesszen el). Cím, alcím, fejezetcím lehet középen; idézet vagy hasonló természetesen mehet jobbra, ha szükséges. Kiemelés kurzív vagy félkövér, minden mást érdemes hanyagolni. Emiatt a kéziratit vagy sima dokumentum (.doc) vagy Rich Text formátumban szokták menteni (.rtf), mert ennél többet nem kell tudnia a szöveg formázásának.

Egyéb: gondolatjel-kötőjel megkülönböztetés. Fontos! Persze ha ott tart a kézirat, hogy csak emiatt dobnák vissza, akkor elfogadják, de csúnyákat gondolnak rólad... ha erre hivatkozva dobnák vissza, akkor kerestek valami jól hangzó indokot. (Vagy emberhiány van.) Elválasztásokat általában nem kérnek, érdemes hanyagolni vagy feltételes elválasztójelekkel megoldani, noha utóbbit sok program nem szereti. Mivel mindegy, milyen ronda a mű első körben, az elválasztásokat nevezzük másodlagosnak.

Oldalbeállítás maradjon az alap. A/4-es oldal, fehér háttér, fekete betű. Ha nincs külön kikötve, illő láblécbe oldalszám, fejlécbe név (szerzői név)-kéziratcím. Ha nem kérik, ne legyen egyik sem (ritka, hogy ne kérnék, megkönnyíti a beérkezett művek kezelését). Első oldal más, az lehet csak a szerző, cím középen. Egyfajta címlap.

Nem törhető whitespace karakterek helyett törhetőek. Rejt/Mutat bekapcsolásával ellenőrizhető.

A kéziratot ma már majdnem minden esetben elektronikusan kérik, így emailben csatold. Van, aki még elfogadja pendrive-on, CD-n (DVD-n), de ez esetben a hardvert nem kapod vissza. Nyomtatva, postán nagyon ritka, hogy fogadják, nem is érdemes ezzel vesződni (vagy előzetesen megkérdezni, fogadják-e így, de ha már emailben érdeklődsz, el is küldheted a kéziratot). Ilyenkor általában másfeles sorközt kértek régen.

Hogy neked mi tetszik, az a kiadót a legkevésbé érdekli (mondom, a magánkiadás más tészta, ott te fizetsz a könyvért, naná, hogy a te ízlésed dominál). Egy kötet miatt nem fogják megváltoztatni a szedést, ha mondjuk egy sorozat része lenne a te regényed (mármint amolyan "Új felfedezettjeink sorozat", nem többkötetes regény). Szerintem tegyél le róla, hogy ebben a formátumban megjelenhetsz (magánkiadáson kívül), bár szerencse kérdése.

Természetesen a kézirat más, ahhoz készíts egy másolatot és alapbeállításokkal küldd el. Más formátumban rá sem néznek, vagy a korábbi rossz tapasztalatok alapján ne számíts sok jóra. Aki sokat foglalkozik azzal, milyen fontot használ a Nagy Műhöz, ott a belbecs általában hiányos. Márpedig a könyv abból készül(ne).