Mi a kedvenc idézeted Az ember tragédiájából? Miért?

"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

"A gép forog alkotó pihen."

Mindkettőt az Úr mondta, nekem tetszik hogy ilyen sejtelmes a végn nem ad konkrét választ.

"A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga."

(Ádám)

"Te nagy konyhádba helyzéd embered,

S elnézed néki, hogy kontárkodik,

Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.

[...]

Méltó-e illyen aggastyánhoz e

Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet?

Hol sárba gyúrt kis szikra mímeli

Urát, de torzalak csak, képe nem;

Végzet, szabadság egymást üldözi,

S hiányzik az összhangzó értelem."

(Lucifer)

"A glória ha lassan elveszett,

Még megmarad a vérengző kereszt."

(Lucifer)

"Győztél felettem, mert az végzetem,

Hogy harcaimban bukjam szüntelen,

De új erővel felkeljek megint."

(Lucifer)

"Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!"

(Az Úr)

Nem bírnám megállni, hogy ne bonyolódjak hosszas eszmefuttatásokba, ha megpróbálnám megindokolni, melyik miért tetszik, úgyhogy legyen elég ennyi.:D

Nekem is kb. ezek, de ez is:

"És átalán több-e mint álom a lét, egy percre mely a holt anyagra száll, hogy azzal együtt végképp szétbomoljon? Miért, miért e percnyi öntudat, hogy lássam a nemlét borzalmait?"

(Ádám

"Siránkozol? Csupán a gyávaság fogadja el harc nélkül a csapást, amit elkerülni még hatalma van. De a vézgetnek örökös betűit nyugodtan nézi és nem zúgolódik miattuk az erős, azt nézve csak, hogy állhatand meg még alattuk is. Ily végzet áll a történet felett, te eszköz vagy csak, melyet hajt előre."

(Lucifer)