Vélemény? Írok mostanában egy könyvet és eléggé úgy érzem nem jó, de igazából csak most kezdett érdekelni, hogy mi lehet mások véleménye is róla meg minden.

Nem ilyen középiskolás könyv lenne hanem ami átmegy természet felettibe (majd :D) és ez még nagyon az eleje.

".... Lassú léptekkel kiindultam a főbejáratom és a telefonommal vacakoltam (egy hónapja kaptam ballagásra és most még tanulom) és nem vettem észre, hogy jön előttem valaki és amennyire csak lehet nekimentem. A telefonomat szorosan a kezembe fogtam így azt nem ejtettem le csak a könyveket, amik még a kezemben voltak és összekeveredett annak az embernek a könyveivel, akinek nekimentem. Gyorsan felpillantottam, hogy kinek mentem neki és eszembe jutottak a romantikus filmek, amikor így találkoznak majd a főhősök és első pillanatra beleszeretnek egymásba. De itt csak egy gólyának mentem neki, aki nem is lehetne a főhősöm, mert lány. Gyorsan szabadkozva bocsánatot kértünk egymástól és leguggoltunk és kezdtük felszedni a könyveket. Mikor minden könyv eltűnt a földről szétnéztem a folyóson és láttam, hogy a hercegnők megvető pillantással néznek rám. Épp fordultam volna az ajtó felé, de meggondoltam a magam és feléjük fordultam majd rájuk mosolyogtam és ténylegesen elindultam haza. Mikor kiléptem halottam, ahogy ronda szavakat mondanak rám, de nem érdekelt. Jobb vagyok náluk, mert ha nekem jön, valaki én nem írom fel egyből a feketelistára, hogy amikor már milliárdos leszek, felbéreljek egy orgyilkost és kinyírassam őket „Mert nekem jöttek a suliban 2014-ben!”. Bár ha így nézzük, én már tizedik óta a feketelista első embere lehetek, mert akkor megjött a bátorságom, amit ők simán szemétkedésnek vettek velük szemben (nekik már az is az, ha nem engeded őket előre ebédnél a sorban). A nap szépen sütött és lágyan simogatták a nap sugarai a bőröm és a levegőben már lehetett érezni azt a bizonyos illatot, ami a nyárra jellemző. Nekem a nyárról a bulik (igen azért járok el, persze olyan helyekre ahol a hercegnők nem nagyon vesznek részt, de azok a bulik is felérnek egy hercegnős bulival) amikor a hold alatt a tábortűz mellett táncolunk és az egyik kocsi platóján lévő hangfalakból szól a zene. Oh, a kedvencem pedig a késő esti nyári séták, persze szingliként ezeket egyedül teszem meg, de ugyanúgy szeretem, mert ilyenkor egyedül betérhetek egy erdőbe is sétálgatás közben és hallgathatom és nézhetem az erdőt. Akkor ott vannak a virágok is, amiket még tavasz közepe felé vettem és raktam ki a szobám ablakába és otthon a kertbe, amiket mindig gondozhatok, és a virágaikkal hálálják meg a gondozást. Na, meg a napozás. Imádok napozni és még néha hozzátartozik ehhez az olvasás is. De az olvasás inkább egy külön elfoglaltság este az ágyamban vagy néha-néha egy napfelkelte idejében. Mellettem most Tori ment el egy nagy fekete terepjáróban a focicsapat kapitányával miközben a kocsiból szerintem max hangon szólhatott valamilyen zene. Nos, meglepődtem, hogy nem dobott rám semmit sem Tori, de még ott van, az évzáró csak azt éljem túl, utána meg ne is lássam többet egy életen át. Már egy utcára voltam a háztól, amelyben élek, de rossz érzés fogott el. Én csak megrántottam a vállam és sétáltam tovább. Most, mikor hazaérek anya fog várni a konyhában, ahogy különböző süteményeket rak elém, hogy kóstoljam meg és mit kérem majd az ebédre, apa pedig a garázsban keresgeti a díszeket és majd bekiabál nekem, hogy segítsek neki, mert nem találja meg a „Gratulálunk Zoé” nevezetű díszt. Ahogy megjósoltam mikor odaértem a ház elé a garázsajtó fel volt húzva a házból pedig süti illat támadott le. Beléptem az ajtón, ledobtam táskám a nappaliban lévő kanapéra és elindultam a konyhába. De amilyen látvány fogadott attól egyből elment a kedvem a süteménykóstolgatástól és egyéb más dologtól. Szinte a lábam a konyha csempéjébe gyökerezett, de amikor rájöttem, hogy mit láttam akkor gyors léptekkel elindultam a garázs ajtó felé ahol a házból is oda lehet menni szinte kitéptem az ajtót és ott is ugyanaz a látvány fogadott. Egy pillanat alatt árva lettem..."