Szent Johanna gimi, remény segítség kéne?!

– Jó reggelt – érkezett meg Kinga és Zsolti. Abból, hogy ketten jöttek, gyanítottuk, hogy

kibékültek. Tegnap kissé összekaptak infón, mert Kinga belépett Zsolti Facebook-oldalára (?), és

elkezdte kitörölgetni a neki nem szimpatikus lányokat. Erre Zsolti begőzölt, mondván, hogy Kinga

elnyomja őt. Fogalmam sincs, hogyan folytatódott a sztori kicsengetés után, de a lényeg, hogy mára

megoldódott. – Irodalombeadandók? – kérdezett körbe.

– Megvan – mondtam teljesen feleslegesen, mert rólam mindenki tudja, hogy megcsináltam. A

többiek motyogtak valami „letöltöttem” félét. A plagizálásmániás Kardosnál ez remek pont, örülni

fog.

– Cortez? – vonta össze a szemöldökét Kinga.

– Nincs – felelte egyszerűen. Jaj, ne.

– Gratulálok, megint ki fogod borítani Kardost, amiért velünk lesz ideges – förmedt rá Kinga.

– Én szívesen megírom, harmadik órára megvagyok vele, ha gondolod – ajánlottam fel halkan.

– Nem kell – nézett rám Cortez.

– Csak megírom, beadod. Ennyi – erősködtem, mert kezdett felidegesíteni, hogy azért, mert utál,

megint kihúzza a gyufát Kardosnál. Cortez belefúrta a tekintetét az enyémbe, végül megszólalt.

– Megoldható, hogy abbahagyod? Megbeszéltünk valamit. Örülnék, ha ahhoz tartanád magad.

Kínosan elmosolyodtam, és hitetlenül megráztam a fejem. Annyira megalázó volt, hogy majdnem

elsírtam magam.

– Oké – bólintottam, lenyelve a könnyeim. – Most jött el az a pillanat, hogy – néztem mélyen a

szemébe – te menj a francba.

Ez már halloween óta megfogalmazódott bennem, most azonban nem bírtam tovább, kimondtam.

És jólesett.

Dave riadtan nézett minket, Macu lesütötte a szemét. Ricsi motyogva szitkozódott, Virág

szomorúan pislogott. Zsolti beleharapott egy hógolyóba (?), Bálint tovább dobálta Gondos kocsiját,

Kinga pedig idegesen bámulta Cortezt. Aki csak mosolyogva állta a pillantásom. Szó nélkül

megfordultam, és bementem az épületbe.