Mi a véleményetek a készülő regényemről?

Fekete kabát volt rajta, a haja rövidre vágva. Nem találkoztunk két éve, de biztos voltam benne, hogy ő az, a hajdani nagy Ő, immár kis "ő"-vel. Tudtam, hogy nem ismer fel, még nem is látott ilyen ruhában, nomeg soha nem is foglalkoztattam igazán, az egész színjáték volt. Nem ismert meg, de mintha tudat alatt mégis valami taszítót érzett volna, mert elindult a tömegben hátrafelé-mint régen. Ekkor tudtam, hogy végre életemben először-mégha pár percre is- hatással leszek rá. Végre odaértem és csak ennyit szóltam:

-Jegyeket, bérleteket!