Írnátok nekem pár részletet a Szent Johanna Gimi 7-ből?

az egyik nagy kedvencem:

Osztálykarácsopny van, az osztálykarácsonyfa a terembe. Bettopan Máday Zsolti erre elüvölti magát, hogy : Máday néni, tessék, ez a fa az öné, Boldog karácsonyT! egy nem kis méretű fát akart rásózni ajándékként. Máday megy ki Zsolti utánaszalad a fával együtt: Máday néni, itt hagyta a fáját! A Kutyafáját! :) Lol ... Zsolti beszólásai :)

[link]

itt sok részletet olvashatsz.

"-Hogy állsz? – kérdezte, amikor elsétáltam előtte, egy Hemingway összessel a kezemben.

-Jól, még pár dolgot megnéznék, de sietek. Tényleg.

-Nyugodtam. – bólintott, én meg észrevettem nála egy továbbtanulási könyvet. -Mit csinálsz? – érdeklődtem.

-Semmit – vonta meg a vállát unottan.

-A szakokat nézed? – hajoltam le hozzá.

-Nem, csak átlapoztam – felelte. Mivel eddig mindig kerülte ezt a témát, úgy döntöttem, hogy megragadom az alkalmat és faggatom egy kicsit.

-Láttál valami érdekeset?

-Nem.

-Semmit?

-Tényleg csak belenéztem.

-Oké. Ha majd szeretnél beszélni a továbbtanulásról, akkor szójl. Nem akarok tolakodó lenni vagy ilyesmi, és még van egy csomó idő, szóval… – mosolyogtam rá. Cortez viszont nem mosolygott vissza.

-Minden rendben? – kérdeztem, és autómatikusan összeszorult a mellkasom. Valami nem stimmelt. Valami nem tetszett benne.

-Hagyjuk… – nézett rám komolyan. Ha az embernek azt mondják, hogy „hagyjuk", akkor kizárt dolog, hogy valóban hagyni fogja. A „hagyjuk"-ban van valami baljós, valami rossz, valami megoldhatatlan, valami… Valami baj!

-Nem, nem, várj! Mit kéne hagyni? Oké, kezdek kiakadni – ismertem be, mert a hangom is olyan furán hangzott, enyhén hisztérikusan.

-Azért hagyjuk, mert nem akarom, hogy kiborulj.

-Nem hiszem, hogy ennél jobban ki tudok – vágtam rá, és valóban így éreztem. -Cortez, most komolyan. Valami baj van? – néztem rá riadtam.

-Hát. Van egy kis gáz.

Rendben. Ő egy nyugodt srác, ritkán ideges, általában mindent nagyon jól kezel, ha ő azt mondja, „van egy kis gáz", akkor tulajdonképpen világvége van…."

"-Haza tudsz menni?

-Persze. Mindjárt indulok.

-Köszönöm. És most Corteznél vagy?

-Igen.

-Miért van olyan csönd?

-Mert nem egy koncerten lakik. Hogyhogy csönd? – értetlenkedtem.

-A háttérben. Nincs zaj. Miért nem megy a tévé?

-Nem tudom. Nincs bekapcsolva – néztem körbe döbbenten.

-És a zene?

-Milyen zene?

-Miért nem szól a zene? Kamaszok vagytok, állandóan dübörög valami borzalom. Miért vagytok csendben?

-Nem vagyunk. Én éppen telefonálok.

-Jó. Otthon találkozunk. Siess haza. Corteznek meg jobbulást – tette le a telefont.

-Minden oké? – kérdezte Cortez összeráncolt szemldökkel.

-Hát. Ez elég fura volt, de amúgy igen. Csak haza kell mennem. Apu nem tud bemenni a házba.

-Elviszlek – állt fel Cortez."

"-Mi a pálya, Ren? – kérdezte.

-Semmirekellő vagyok – mondtam ki őszintén, amit gondoltam.

-Te is? – nézett rám vidáman. -Az jó. Leszünk együtt azok?

-Persze. Ketten sokkal jobb – blintottam.

-Reni, ne viccelj már – rágzott Cortez a padján ülve. -Te nem vagy semmirekellő. Ricsi tényleg az… – mondta, mire Ricsi felröhögött hintázás közben.

-Kösz, ember – biccentett.

-Alap – legyintett Cortez."