Szerintetek jó kezdés?

Mindenki másképp vélekedik mindenről. Mindenkinek van egy sajátos nézőpontja, amit nem hajlandó megváltoztatni,ez egy természetes makacsság. Sok embert érdekel a különleges emberek nézőpontja, s mindenkit érdekel más magánélete is. Az emberek kíváncsiak,rosszindulatúak,és természetellenesek. Ezt egészen addig a napig úgy is gondoltam,míg nem találkoztam vele. Lehangoló ugye? Ez is az a jellegzetes romantikus történet amit már mindenki a kisujjából ráz ki. Csakhogy én nem erről voltam híres. Amióta az eszemet tudom mindig tartottam valamitől. Gyerekként a sötéttől,az árnyéktól. Tiniként a haláltól,a csalódástól. És most? Felnőttként? Talán semmitől. Már nem félek a sötéttől,sőt bemegyek a sötétbe,az árnyéktól sem tartok,tartson tőle más. A haláltól? Elé megyek! Szó szerint. Huszonhat évesen nem sikerült megtanulnom a félés fogalmát,egészen addig míg nem találkoztam vele. Amikor megláttam már csak egy dologtól féltem,attól,hogy elveszíthetem.