Egy 13 éves lány olvashat Stephen Kinget?

12 évesen olvastam a Cujo-t, és onnan nem volt megállás, rengeteg könyvét kiolvastam, mire 16 éves lettem.

Nem értem, miért vannak sokan ki ezen, ha a kérdezőnek túl sok lesz, nyilván abbahagyja és nem olvassa. Ennyire félteni nem kell senkit a könyvektől, legyen bármilyen téma is benne.

22#

Itt nem arról van szó, hogy félelmetes neki, vagy sem. Hanem arról, hogy egy gyerek nem érti a felnőtt világ működését, a felnőtt ember gondolkodását. Főleg a szülőkét, hiszen King gyakran húzza elő a gyerek-kártyát. Olvashatsz te is pl. atomfizikát, de van értelme laikusként?

23/24 - szerintem nevetséges úgy csinálni, mintha a "felnőtt élet" annyira szükségszerűen távol esne egy 13 évestől. Pont, hogy nagyobb tudást/ismeretet/rálátást/érzékenységet szedhet össze valaki olvasottsággal, mint hogy csak szimplán megvárja, hogy elérje azt a kort, amit az adott regények szereplői is, vagy hogy belefusson azokba az élethelyzetekbe, amikbe a regény szereplői.

Ennyi erővel ne olvasson egyedülálló se olyan könyvet, ahol családról van szó, hiszen nem értheti meg a mélységeit. Remélem, nem kell más példát felhoznom, mert ennyiből is érthető, hogy mi a baj ezzel a "logikával".

(Egyébként én az Azt 15 évesen olvastam először, aztán 29 évesen olvastam el megint, hogy írástechnikailag is elemezhessem, és egyáltalán nem éltem meg másként az élményt.)

Kortól függetlenül, ha valaki nem tudja értelmezni a lélektani folyamatokat egy lassabban hömpölygő, karakterközpontú műben, akkor unalmasnak fogja találni és abba hagyja. Ez nem igazán az a rizikófaktor, amiért érdemes bárkit lebeszélni egy ilyen könyvről. Ha pedig egy érettebb, olvasottabb fiatal akarja kézbe venni, akkor főleg nincs racionális ok rá, hogy lebeszéljétek.