Mitől számít jónak és olvashatónak egy könyv?

nekem:vicces,de tömör,nem hosszú.:) alapvetően a lényeg van benne,meg még pl kis kiegészítések az elképzeléshez,pl:piros volt a gombja.

de én nem szeretek olvasni. :) xd

Számomra attól jó egy írás,

- ha nem hemzseg a helyesírási hibától

- ha nincsen túlságosan cirkalmasan, netán dagályosan megfogalmazva egyes dolgok, vagy események

- ha szellősen vannak kissé a sorok, mert fárasztó olyat olvasni, ami egybe folyik

- ha olvasmányos a történet, és annyira magával ragad, hogy nem tudom az olvasását abbahagyni

- ha olyan a leírás, amit könnyen el lehet képzelni, de nem kellenek túlzott részletes leírások, csak legyenek támpontok a képzeletnek. (előny, ha valaki vizuálisan ír)

- ha nincsen túl sok szó ismétlés

- ha változatos a megfogalmazás. Vagyis ha az író használja a szinonímákat.

És mivel a wattpadról van szó:

- ha nincs bemutató rész. Pl: ez xy, és így, és így öltözködik, mert ez csak azt mutatja, hogy az író nemcsak tapasztalatlan, de túl fiatal is.

- végül, de nem utolsó sorban: ha regényt, novellát, elbeszélést stb. röviden: történeteket írunk, akkor semmiképp sem nevezzük könyvnek, mert nem az.

Olvasható: igazából itt azt mondanám, legyen rendben a helyesírás, nyelvtanilag helyes legyen és jól legyen megfogalmazva. Az utóbbi alatt azt értem, hogy legyen egy kis játék a szavakkal, szórenddel, ne pedig felsorolás jellegű legyen (délután elmentünk moziba, vettünk popcorn és jókat röhögtünk. Utána hazamentünk...) - tehát ne legyen unalmas.

Jó: itt már több minden befolyásolja, nagyban függ az olvasó és író stílusától a zsánertől meg magától a történettől. A karakterek ne legyenek két dimenziósok, legyen érdekes a történet (nem feltétlen egyedi, de ne csak klisékből álljon), kell hozzá jó információadagolás, megfelelő ütemben haladjon. Fantasy esetében a világ felépítése is nagyon számít, illetve annak bemutatásának az üteme.

Nálam ez akkor van, ha:

-gördülékenyen fogalmaz az írója, nem pakolja tele olyan szavakkal, amikről érződik, hogy csak azért vannak ott, hogy villogjon a szókincsével. Amitől olyan műnek, erőltetettnek tűnik az írás.

-nincsenek benne helyesírási, nyelvtani hibák, valamint nagyobb logikai bukkanók, és a szóismétléseket is kerüli.

-nem hemzseg a kliséktől, és nem lehet azonnal kikövetkeztetni, hogy mi lesz a következő történés. Én pl. nagyon szeretem, értékelem, ha az író nem szájbarágósan ad át mindent, hanem jócskán vannak olyan dolgok, amiket nekem, mint olvasó, kell összeraknom. Illetve, még az nagyon nagy plusz, ha nincs infódömping, helyette jókor, jó helyen ad egy kis háttérinfót, olyan természetes stílusban.

-nem esik túlzásba a leíró részleteknél, vagy épp, nem hagyja ki ezeket teljesen

-a szereplő lelkiállapotát nem (csak) úgy mutatja be, hogy kimondattja vele "ideges vagyok", hanem testbeszédre fókuszál. Mondjuk, ujjával dobol az asztal lapján, vagy fel-le jár a térde, szóval ilyesmik.

-két szereplő szemszögéből íródnak a részek, akkor nagyon könnyen el lehet őket különíteni, mert máshogy "beszélnek", máshogy látják a világot, tehát változik a hangjuk.

-a szereplők megfelelően kidolgozottak, képesek változni, fejlődni a könyv végére, és semmiképp sem két dimenziósak, ahogy előttem is írták.

Ami külön Wattpad-ra értendő:

-én sem szeretem, amikor van egy olyan bevezető rész, ami ilyen "sziasztok, ez és ez vagyok, szögegyenes hajam van (...)" stílusban íródott, ahogy azt sem, amikor szinte minden fejezetben van egy olyan kis történet megakasztás, amikor a szereplő megáll a tükör előtt és részletesen beszámol a kinézetéről. Ha, mondjuk, bálba, vagy valami nagyobb eseményre készül, ott rendben van, de iskolába menet teljesen felesleges. Tudom, a ruha igenis sokat tud mondani, de ezt például ki lehet úgy játszani, hogy egy szereplő szól oda a másiknak, hogy "ma is együtteses pólóban vagy?". Vagy valami hasonló.

-sokan túlzásba esnek és telepakolják képekkel a történetet, ami szerintem megint csak nem egy jó irány.

-ez kicsit megosztó lesz: de az sem túl komfortos, amikor az 1. résznél, vagy bárhol máshol, a szereplők neve mellé pakolják hírességek képeit, akik játszanák az adott karaktert.

#5 vagyok:)

1.: akár órarendi hiba, főleg, ha a történetben fontosabb szerepe van egyes tanóráknak. Viszont olyanokba is botlottam már, ahol a szereplőnek egyszer csak teljesen más neve lett (mert az író elfelejtette az eredetit), vagy épp egyszer állít valamit a karakter életéről, majd fejezetekkel később a szöges ellentétét írja mégis.

2.: igen, akkor is. A szemszögek számától függetlenül lehet jó, vagy rossz is, nem ez dönti el. Amit mondani szerettem volna az az, hogyha több szereplő szemén keresztül látjuk a dolgokat, akkor nagyon fontos, hogy megkülönböztethető legyen a stílusuk, a hangjuk.

3.: Igen, az úgy rendben van. Nekem azokkal az erőltetett jelenetekkel van gondom, amikor az a leírás indokolatlan, és a szereplő önmagán írja le a ruhákat, pláne, ha ezt minden részben megteszi. Az általad írt jelenet viszont azért jó megoldás, mert így a két barátnő közti dinamikát is látjuk, és kicsit a személyüket is jobban megismerjük.

(elnézést, ha valahol félreérthetően fogalmaztam)