A kőszívű ember fiai miért kötelező olvasmány 7. osztályban, mikor minden diáknak életre szóló traumát okoz?

Mert a háziolvasmányoknak mára már direkt az a céljuk, hogy megutáltassák az olvasást, mert egy műveletlen embert könnyebb irányítani.

Csak annyi hozzáfűzni valóm van az egészhez, hogy szerencsére nem akkor hagyták fel nekünk a Fanni hagyományait, mikor én is öngyilkos akartam lenni, hanem 1-2 évvel később...

Nekem anno nem okozott traumát. Két gyerekem elolvasta, nekik sem okozott. Amikor nekik kötelező olvasmány lett, meghallgattam újra, hangoskönyvben. Tök jó volt.

A két gyerekemből egyik szeret olvasni a másik nem. Nem a kötelező olvasmányok miatt, egyszerűen csak különböznek. Szerintem nem erre kell ráfognod, ha te nem olvastál ennyi ideig. A szüleid szólhattak volna, hogy hülyeség elvi kérdést és évtizednyi könyvundort kreálni egy könyvből, amit nem értettél.

Nekem tetszett a Kőszívű ember is, más Jókai kötetek is, a Szigeti veszedelem is stb. Ne mindenki magából induljon ki.

Arról nem a tanügy tehet, hogy a mai gyerekeknek HP, LL és a Wattpad szemét jelenti a "könyvet", és bármi komolyabb dolog "traumát" okoz.

.

8

Én 15 évesen minden probléma nélkül Lovecraft novelláit olvastam. Pedig ő aztán azért nem most élt, ráadásul kozmikus horrort írt.

Ennek viszont semmi köze sincs ahhoz, hogy szinte pont akkor kellet egy meghalni akaró lányról olvasnom kötelezően, amikor már amúgyis öngyilkos akartam lenni. Lehet benne lettem volna az újságba, ha Fanni picsogásán felbátrodjak, pedig még csak nem is szerelmi bánatom volt.

Amúgy nekem A kőszívű ember fiaiból 3 dolog maradt meg:

- Azt hittem, hogy a középkorban játszódik, mert akkor még nem volt internetünk, hogy megnézzem, mi merre hány méter...

- Mikor korcsolyával menekültek a farkasok elől, az tetszett.

- Ma se értem, hogy lehet valaki olyan balf@sz, hogy meghal másért. Főleg úgy, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy nem tudódik ki.

És 15 éves koromig azért nem olvastam semmit belső indíttatásból, mert azt hittem, hogy minden könyv olyan unalmas hülyeség, mint a háziolvasmányok.

A Pál utcai fiúk jó? Már gyerekként is azt maradt meg, hogy 2 csapad hülyegyerek háborúsdit játszik valamiért, ami nem is az övék. Amibe a legszerencsétlenebb még bele is halt.

Szépen el van téve a háziolvasmányos füzetem, be is szkenneltem, legyen róla másolat, a gyerekem meg majd olvasson valamit, amit ő akar. Vagy biciklizzen, rajzoljon, vagy akármit. Én szenvedtem eleget velük, ne szenvedjen ő is.

Mi választhattunk, hogx Kőszivű vagy Aranyember. Én az Aranyembert választottam, ami szintén nem túl rövid, de tetszett. Nem okozott traumát.

Ahogy nem okozott traumát a Bűn és Bűnhődés sem gimi 11.-ben. Emlékszem, testületileg mentünk a magyartanáromhoz, hogy ugye nem gondolja komolyan, hogy mi ezt el fogjuk olvasni, orosz hosszú szar az egész. Ránknézett:

- A Bűn és bűnhődést nem akarjátok elolvasni? Az egy krimi alapvetően, amiben baltával vernek fejbe egy öregasszonyt, csak itt a gyilkos szemszögéből nézzük és nem a nyomozóéból.

Így már elolvastuk és a többségnek tetszett, nekem azóta is az egyik kedvenc könyvem. Sok múlik a tanáron is, hogy ezt hogyan tálalja. Ha ő is eleve úgy áll hozzá, hogy utálja, akkor veszett fejsze nyele.