A Sárkányok tánca (Tűz és Jég dala 5) csak szerintem nagyon unalmas?
Nem értem az efféle kérdéseket. Biztos van akinek unalmas, valakinek meg nem unalmas. Miért akarják az emberek állandóan azt, hogy ugyanazt találják unalmasnak mások, mint ő? Illetve ez mitől minősít bárkit is?
Nem tudok mit kezdeni az ilyen kérdésekkel.
Bla-bla-bla.
Ott az utolsó kérdésed, két opciód van: vagy valami unalmas vagy valaki igénytelen.
De jó, akkor szerintem igénytelen vagy. :( Poén.
(Robb szerintem a három könyv alatt nem szerepelt annyit, mint bármelyik Stark az ötödik könyvben. Szóval nem egészen értem azt sem, hogy milyen sztoriról van szó, ami meghalt, mert Robb végig egy mellékszereplő és köze nincs a többi Stark plotjához. Max Catelynnek van igazi sztorija ott, de az övé meg ugyanúgy folytatódik. Azt sem teljesen értem, hogy mi épült a Starkokra: központi szereplők, de kettőt az idő nagy részében halottnak hisznek, egynek meg nincs beleszólása semmibe, Jon szerepe meg az ötödik könyvben sokkal dominánsabb, mert a Fal parancsnoka lesz. Én azt látom inkább, hogy pont beindul a plotjuk, mert végre nem sodródnak az árral, hanem valamit csinálnak, ami hatással lesz mindenkire.)
A lényeg, hogy pont ellenkezőleg látom. Leszámítva néhány apróságot, a Starkok, akik sokáig nem csinálnak semmit, csak egy helyben toporognak szó szerint vagy képletesen, mert nincs hatalmuk, lehetőségük beleszólni a dolgokba.
Catelyn csak Robb mellett van, de egy tanácsa sincs megfogadva, elengedi Jaimet, de kb. ennyi, Robbra nem tud hatni. A feltámadása után viszont vezető pozícióba kerül a testvériségnél és van lehetősége hatással lenni a plotra.
Jont már említettem, parancsnok lett és a tetteinek súlya van, politikai szövetségeket kovácsol az északiak és a szabad nép közt.
Sansa végig túsz volt és bánkódott. Most átkerült egy olyan helyzetbe, ahol brillírozhat, ahol manipulálhat másokat, ahol hatással lehet a hatalmi viszonyokra.
Arya csak utazgatott, most őt is megtanítják hasznos dolgokra.
Bran dettó, utazott és utazott és most Bryndennel megtanulja használni az erejét.
Szerintem pont az első három könyvben volt kissé unalmas azt olvasni, hogy csak az események elszenvedői. Az utolsó két könyv viszont végre érdekes szituációkba helyezte őket az író, ahol esélyük van maguk formálni a sorsot. Szóval ja, én sokkal jobban élveztem a későbbi könyveket. Robb teljesen hidegen hagy.
Sokszor leírtam: GRRM sorozatának legjobb könyve az első (AGOT), már a második kötet is lejjebb ment (húzni kellett volna), a harmadik jóval (itt pláne húzni, legalább a felét), a negyedik és az ötödik pedig teljesen felesleges.
GRRM megtervezte a végét is, csak a rajongók közül többen rájöttek (2000-2001 környékén), ezért új útra tért – ez nagy hiba volt, hiszen az olvasók többsége (99,9%-a) soha nem fog fantasy fórumokat olvasgatni.
5-ös vagyok, még annyit,
„ Mindenhol olyan véleményeket olvasok, hogy GRRM mennyivel jobb író Rowlingnál”
sok helyen pedig az ellenkezőjét is olvashatod. A jobb írástechnika még nem jelent jobb végeredményt is. Egyébként a HP is rendesen összeesett az ötödik után, pedig az is már csak egy novellagyűjtemény volt. De Rowling íráskészsége a HP-hez tökéletes, és GRRM-é is az ASOIAF-hoz. (A fantasy írók 99,99%-a olvashatatlanul gyenge, de kiadják.)
GRRM másik nagy hibája az volt, hogy Robert Jordan nagy hatással volt rá (és rengeteg más íróra is) azzal (ezt ugye GRRM számtalanszor el is mondta), hogy Jordan átlépett a trilógiákon (bár voltak ugyan többkötetes sorozatok korábban is, de ilyen hosszúságúak nem), az ASOIAF is trilógiának indult, de fel kellett volna ismernie (és másoknak is), hogy a történetek többségének elmeséléséhez nem kell 10 000 oldal (sűrűn szedett), de vannak olyan fantasy szerzők akik már 20 000 oldalnál tartanak (vagy éppen többnél). Ez már csak a pénzről szól (ahogy azt néhány író őszintén el is mondja néha.)
Ez pedig egész egyszerűen megoldhatatlan, mert még a legjobb írók (akik ugye nem fantasy-t írtak/írnak) sem képesek ennyi oldalon keresztül tartani a színvonalat, mert képtelenség.
Egy ház akkor hal ki, amikor minden tagja halott.
Két darab Bolton van, a Freyek sokan, de kb. semmit nem jelent.
Észak pedig a Starkok nélkül is ugyanúgy létezik, egy földrajzi terület, entitás.
Utolsó, úgy érzem, nem akarod érteni amit mondok.
Ja, van még Stark, valahol Rickon is él, de Aryának összesen 5 jelenete van az utolsó két könyvben, Sansának 3, Brannek is 3, Jont egyre kevésbé érzem Starknak. Észak ugyan létezik, de egyre kevésbé érdekel mi van ott, mivel a főszereplő eltűntek. És persze érdekelhetnének a Greyjoyok is akár, de az elsó részben a Starkok köré épített mindent, a háborút is ők robbantották ki akarva-akaratlanul. És őket eléggé megkedveltette az olvasókkal, ezért a negyedik rész már olyan, mintha teljesen más történetet olvasnék. Vagyis a negyedik még elég jó, mert sok Lannister van benne, és ők majdnem olyan fontosak és érdekesek, mint a Starkok. Szóval ez olyan, mintha Harry Potter felszívodna a harmadik részben, és elkezdenénk Cedricet meg Madam Pomfreyt követni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!