Írnátok jó horror könyveket?

Nick Cutter: Mélység

Clive Barker: Kárhozat

Veress Attila: Éjféli iskolák

Max Brooks: Zombiháború (oké, ebből készült film, de a zombikat leszámítva köszönő viszonyban sincs az eredetivel - érdemes elolvasni)

Ez attól is függ, milyen horrort szeretsz.

Lovecraft és Ashton Smith művei nekem pl nagyon bejöttek, de nem hasonlítanak sem a pszicho-thrillerekre, sem a hentelős horrorokra.

Amúgy ha már Nick Cutter, akkor szintén tőle nagyon jó "A falka" is.

1. Ira Levin: Rosemary gyermeke

Rosemary Woodhouse feltörekvő színész férjével egy öreg bérházba költözik, aminek baljós múltjánál csak az ott lakó idős emberek különösebbek. A szomszédban élő excentrikus Castevet házaspár hamar a bizalmukba férkőzik, ám férjével ellentétben Rosemary gyanakszik; és nem csak a furcsa hangok miatt, amiket néha a lakásuk irányából hall.

Nem sokkal később Rosemary terhes lesz, házassága miatt azonban aggódni kezd, mivel férje minden figyelmét felívelő színészi karrierjére fordítja. Bár úgy tűnik, a szomszédok nagyon szívükön viselik a fiatal nő egészségét, Rosemary végül rádöbben, kicsodák valójában.

Ira Levin 1967-es regényét ma a horror klasszikusai közé sorolják. Roman Polanski a könyv megjelenését követő évben filmet forgatott belőle, ami Oscar- és Golden Globe-díjat nyert, és kikövezte az utat az akkor még csak 23 éves Mia Farrow-nak Hollywood legnagyobbjai közé. (forrás: moly)

2. Ira Levin: Stepfordi feleségek

Joanna és férje, Walter számára rendkívüli élményt jelentett Stepfordba költözni. Az idillikusnak tűnő kisváros azonban borzalmas titkot rejt… oly megrázó titkot, mellyel ha egyszer szembesül valaki, már soha többé nem lesz az, aki korábban volt.

Ira Levin két alkalommal is elnyerte a krimiírók Edgar Allan Poe díját. Jelen regényéből pedig Nicole Kidman főszereplésével készült azonos című film. (moly)

3. Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián – ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása – ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra – ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől – ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg – de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy – bár az igazságszolgáltatástól megmenekült – végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál – s vele együtt az ártatlanoknak is?

A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását – s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt. (moly)

4. Daphne du Maurier: Ne nézz vissza!

A valóság és a misztikum sejtelmes ötvözése, hátborzongató, mégis szívszorító történetek, amelyeket nehéz elfelejteni:

– egy angol házaspár Velencében természetfölötti események sodrába kerül…

– egy tanár krétai nyaralása során megfigyel egy visszataszító amerikait és annak titokzatos feleségét…

– egy öntudatos lányt félelem kerít hatalmába, amikor Írországban felkeresi elhunyt apja régi barátját…

– egy angol kisvárosból útra kelt zarándokcsapat tagjai balszerencsés események sorozatát éli át Jeruzsálemben…

– egy neves tudós megpróbálja „kézzel foghatóvá” tenni a tudat alatti energiát… (moly)