Hogyan teszünk össze egy könyvet tartalmilag?
Tudom, hogy "aki ilyen kérdést tesz fel, az nem való írónak", de eddig évekig csak magamnak irogattam sztorikat és csak most kezdtem el arra gondolni, hogy később is foglalkoznék ezzel, de sajnos fogalmam sincs arról, hogy kéne rendesen összepakolni egy történetet. Szoktam olvasni, de ott valahogy olyan könnyűnek tűnik különböző történetszálakat kreálni, de nekem valahogy túl erőltetettnek tűnik egyre több akadályt gördíteni a főszereplőm elé. Esetleg más "írónak" is volt ezzel problémája? Valakinek van tanácsa arra, hogyan lehet kitalálni cselekményszálakat, amiknek értelmük is van?
Ui.: Nagyon remélem, hogy érthető, mire célzok!
Most azon túllépve, hogy az irodalom halott, és hogy a te leendő könyvedet nem tekintem irodalomnak...
1. tehetséges az író
2. a könyviparban évtized óta jól kidolgozott (és tanított (egyetemeken, tanfolyamokon)) sablonok használata – ettől még sar lesz, de az „írók” többsége ezt a módszert használja
Ebben sztem az a nehéz, hogy az olvasó akkor boldog, ha természetesnek érzi az ok-okozati viszonyokat, mégis meglepődik a fordulatokon, és közben sejtéseket is érezhet.
Az okok és az okozatok is a szereplők karakteréből, tudásából/nemtudásából és helyzetéből adódnak.
A jó konfliktusok sorozata pusztán ezek láncolatából áll össze: Jenő tesz valamit, amire Margit másképp reagál, mint Jenő várja, mert Margit titokban kényszerhelyzetben van. Itt Jenő Margitról való nemtudása szüli a konfliktust, ami új helyzet elé állítja Jenőt és Margitot is, akik a kerekterüknek megfelelően reagálnak előbb érzelmileg, aztán cselekedeteikben. Ez a konfliktus egész addig továbbvihető, amíg Margit titka ki nem derül.
Remek, ha Margit titkát az olvasó sem tudja, de sejti, hogy valami nincs rendben.
Shakespeare volt ebben brilliáns, hogy nemtudásokból és kényszerpályákból felépülő mátrixokat alkosson.
Ahogy egyre jobban feltárul a történet, az olvasó egyre több sejtéssel él, amiket ugyanúgy fel lehet építeni. Az olvasó tudása/nemtudása nagyon fontos elem, ld.pl. a krimiket. Mert ahogy a hős átverekszi magát a konfliktusokon, fenn kell tartanod egy látszólagos ok-okozati láncot, ami következhetne a szereplők karakteréből.
Sajnos ma sok "játékszerű" történet van, ahol a hős csak küldetésről-küldetésre halad, mint egy PC-s játékban. Ilyenkor tényleg erőltetettek a kihívások. Szebbek és több meglepetést adnak a kevésbé lineáris, inkább hálózatos történetek.
#1 Őszintén szólva, nem igazán segítettél. Mármint mindenki elkezdi valahol, és lehet, hogy még kell fejlődnöm, de pont arra készülök.
#2 Nagyon köszi a válaszod, adtál egy ötletet!
Járj irodalmi szemináriumra, ott tudnak segíteni a fejlődésben.
pl. "Online szeminárium" nevű fb csoport. Kb. hetente van óra Zoomon.
Szerintem nincs baj a kérdéseddel, teljesen jó, hogy szeretnél elmélyülni a témában.
Én úgy szoktam, hogy kidolgozom a fő cselekmény vonalat, hogy mi az eleje, és hova jut, majd ehhez jönnek a fontos mellékszálak. Ha már túl sok az info, vázlatot írok. Néha jobb hátulról kezdeni. Ha megvan a cél, vilagosabb lesz, hogy mi előzi azt meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!