A hangoskönyveknek mi a jogi helyzetük?

[link]

Hivatalosan "csak úgy" nem lehet hangos könyvet készítteni.

Lehet, hogy jelentették a csatornát, friss könyvekről van szó, ezáltal megkárosította a szerzőt, akinek ezért kevesebben veszik a műveit stb.

[link]

Nem minden könyvből készül hangos könyv változat, szóval persze, tök jók, hogy felolvassák, van akinek nincs ideje olvasni (egy buszsofőr utazás közben hangosan hallgatta a Tenkes kapitányá-t, tök jó volt).

Tehát elméletileg Rejtő Jenőt és Asimov-ot sem lehet csak úgy felolvasni, de gondolom, mivel kevesebb embert érdekel, mint egy Harry Potter például, így nem is jelentik annyira lelkesen.

Rejtő Jenő már évek óta felolvasható, kiadható, feldolgozható, mivel Public domain.

Hangoskönyveknél a jogtulaj dönti el, mit enged és hogyan, ugyanúgy, mint kiadásnál, fordításnál.

Hangoskönyveknél 3 dolgot lehet jogvédeni.

1) az eredeti történet. Ezt a szerzői jog védi, ami a szerző halálát követő 70 év elteltével jár le, vagy ha lemondanak róla.

2) A fordítás. Ez jellemzően vagy a kiadó vagy a fordító szellemi tulajdona. Súlyos jogdíjakat fizetnek érte, hogy ezt elérhetővé tegyék, hiszen benne van az eredeti történet, aminek értékesítési jogáteg kell venni.

3) maga a felolvasás. Talán Magyarországon nem, de másutt egy jó hangoskönyv simán műalkotásnak számít. KB mint egy festmény. Így a felolvasó rendelkezik róla, kinek teszi elérhetővé. Ha ő megvette a fordított szöveg értékesítési jogait, dönthet úgy, hogy ingyen mindenkinek elérhetővé teszi, de ha csak vett egy példányt a kérdéses könyvből, azt semmilyen formában nem terjesztheti, mert a jogtulajok piaci érdekeit sértheti vele.

A YouTube, FB és más rendszerek azokat a jogsértő tartalmakat törlik, amiket a jogtulajdonosok beregisztrálnak a jogkezelő rendszerükbe és kérik azok törlését. Ha egy kiadó hivatalosan készít hangoskönyvet, annak érdeke a saját felvételét beregisztrálni, hogy védve legyen. Aki ugyanazt a felvételt tölti fel, azt a rendszer automatikusan felismeri és törli.

A hobbi felolvasók nem ugyanazon a hangon ugyanúgy olvassák fel, tehát a két hangfelvétel ugyanarról a könyvről sem lesz teljesen azonos, ezért az automata nem tudja kiszűrni. A kiadók érdekeltek benne, hogy manuálisan rákeressenek a saját címeikre és jelezzék azok jogsértő voltát, hogy töröltessék őket, de ez már jóval körülményesebb számukra, mint az hogyha az automata rendszerbe egyszer regisztrálják és utána minden magától történik. Ezért tudnak fent maradni bizonyos hangoskönyvek.

Illetve ahogy írták, a szerző halála után 70 évet követő január 1-től megszűnik a jogvédelem és közkinccsé válik a mű, onnantól bárki szabadon használhatja az eredetit. A fordítás jogvédelme a fordító halálát követő január 1-én jár le.

A felolvasott előadás, színdarab, hangoskönyv, rádiójáték, egyéb több összetett feldolgozás már bonyolultabb, mert közös művek esetén az előadóművésznek, rendezőnek, operatőrnek, hangmérnöknek, sokaknak lehetnek különféle jogai, ezek mindegyikének jogkimerülése komplikált tényező.

A magyar hangoskönyv kínálatot egyáltalán nem ismerem, sem a legálisat, sem az illegálisat. Ahogy azt sem tudom, hogy vajon milyen formában és hogyan hallgathatóak ilyenek, ha vannak. Talán CD/DVD formátumban találkoztam már ilyesmivel, de még az évszámra sem emlékszem, hogy mikor volt utoljára olyan eszközöm, amibe egy lemezt be tudtam volna tenni. Magyarul még talán soha nem hallgattam hangoskönyvet.

Én angolul szoktam hangoskönyveket hallgatni, az Amazon tulajdonában levő Audible nagyon komoly kínálatot biztosít belőlük, sok esetben világsztárok, vagy épp a szerző saját felolvasásában. Legtöbb esetben persze egyik sem, hanem kellően jó hangú, profi előadók felolvasásában.

Angolul könnyebb egy világcégnek hatalmas felvevő piacra sok kiadóval együtt dolgozva gazdaságosan üzemeltetni egy ilyen rendszert.

A magyar piac sokkal kisebb, azon is sok egymással versengő cég osztozkodik egymással. Gondolom mind abban érdekeltek, hogy az ő saját alkalmazásukban, a csak általuk használt formátumban, tőlük vedd meg a hangoskönyvet. Ezzel is próbálnak magukhoz kötni, ahelyett, hogy egy közös platformot dolgozna ki a sok cég és mindenki ugyanott árulná a saját könyveit.

De ez mind csak feltételezés. Remélem, hogy a magyar kiadók is elkezdtek ráérezni a hangoskönyvek lehetőségére és jelentőségére. Sajnos sokaknak nincs más lehetősége.

Vakok és gyengénlátók számára létezik legális lehetőség önkénteseknek könyveket felolvasni, de azért profi kivitelben lehet, hogy nekik is jobban megérné fizetni érte:

[link]