Hogy legyek rendezettebb?

Az asztalodon rend van? Ha a cuccaiddal kell rendezkedni, akkor az a tuti módszer, hogy mindennek kitalálsz egy helyet és ott tartod. Ha ez így sikerül, akkor rendezettebb leszel.

A fejben rendberakásra pedig a határidő ill a projektek menedzselése a megfelelő módszer. Én használom naptárat, elég intenzíven. Abban határidők vannak. Ezen kívül ha kapok egy mailes feladatot, akkor ott is lehet feladatot rendelni vagy időzíteni a dolgokat, így akkor adja eléd, amikor foglalkozni tudsz vele.

A fejben rendrakás is úgy van, hogy projekteket csinálsz. Leírod, hogy milyen feladatok vannak, ahhoz rendelsz határidőt és teendőt és aszerint haladsz. A halogatás nem mindig rossz, mert sok dolog akkor lesz tisztább, ha telik az idő, de ezt is lehet ütemezni.

Egyébként ha tudsz angolul, akkor javaslom a bitrix24 nevű felületet, com a vége. Ott lehet kapcsolatokat szerkeszteni, feladatokat, sőt projekteket létrehozni. Ha többen dolgoztok valamin, akkor oszthatjátok a feladatot stb. Ezt a rendszert crm-nek nevezik.

Több dolgot lehet ötvözni pl konmari, minimalzimus, és a halogatas elkerülésére is több technika van, pl évtervezés, naptervezés, naplózás, stb. Ha angolul tudsz, akkor a youtube on elég sok anyag van.

A legfontosabb hogy rangsorolj, mi fontos és mi nem. És kinek fontos. Azokat csináld meg amik neked fontosak. A többi dolgot szültesd meg. Pl nem kell 2 bankszámla, csak mert rádtukmálták. Nem kell hegedűórara jarnod, ha utálod, csak a szüleid erőltetik rád.

Ha túl sokat kell takarítani, akkor dobd ki a cuccaid felét. Automatizálj amit tudsz, pl befizetendőket csoportos beszedéssel.

Könyv és módszer is nagyon sok féle van. A lényege általában mindegyiknek az, hogy valamilyen rendszert érdemes kialakítani, mert a rendszerek egy idő után önfenntartó szokásokká képesek válni. Onnantól általában kevésbé kell rajta gondolkodni, hogy mit is akarsz csinálni, mert a rendszerből adódik. Ez a lényege a napirendnek, a munkarendnek, stb. Ha az a rendszer és már megszoktad, hogy minden reggel sporttal indítod a napot, aztán belevágsz a munkába, akkor kevésbé kell rajta törnöd a fejed, hogy akarod-e, van-e kedved hozzá, vajon ma mit is csinálj. Ha minden egyes reggel döntést kell hozni róla, akkor egy idő után leszoksz, mert kényelmesebb nem csinálni. Ha már este kikészíted az edző ruhát és nem kell rajta agyalni, hogy akarod-e, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy csinálni fogod. Ugyanezt a szemléletet érdemes az élet minden területén figyelembe venni.

A legfontosabb, hogy először is állítsd fel a saját fontossági sorrendedet. Tűzd ki, hogy mik a céljaid, amiket el akarsz érni, mi mennyire fontos neked, mi alapján akarod szervezni az életedet, mik azok a problémák, amiket meg akarsz oldani. Ez sok szempontból meg tudja könnyíteni később a rendezési irányok megválasztását. Például, ha egyszerűbben szeretnéd intézni a dolgaidat, nem biztos, hogy az fogja lehetővé tenni, ha még tovább bonyolítod.

A halogatás és idő gazdálkodás egyik alap irodalma pl. David Allen: GTD-Getting Things Done című könyve, ami azzal indítja a saját (még digitális előtti) módszertanát, hogy vegyél 31 mappát, hogy a hónap minden napjára jusson egy, amibe az adott napra elintézendő dolgokat teheted. Nagyon jó és szemléletes módszer és nagyon sok jó gondolat van benne, de nem biztos, hogy minden esetben csökkenti az ember életében uralkodó káoszt. Illetve nem is mindenkinek van annyi féle papíron intéződő ügye, amiket ilyen módszerrel érdemes megoldani.

Az emailek rendezésére kitalált Inbox Zero módszertan viszon nagyon is ajánlott mindenkinek alkalmazni a digitális dolgok tárolása terén.

Szerintem a rendszerezésnek, rend csinálásnak mindig a célt kell szolgálnia. Egy munkahelyen, műhelyben egészen más rendezési, rendszerezési szempontoknak kell érvényesülnie, mint egy lakásban, kikapcsolódást, pihenést szolgáló helyen.

A munkahelynek az eredményes, hatékony munkavégzést kell szolgálnia, a szerszámoknak elérhető távolságban kell lenniük, hogy minél kevesebb időt veszíts azzal, hogy elő kell venni őket. A munkahelynek nem feltétlenül célja, hogy megnyugodj, pihenj benne, viszont előny, ha inspirál, ötleteket ad a munkával kapcsolatban, minél kevésbé hagyja, hogy elkalandozzon a gondolatod.

Egy lakásnak a pihenést, kikapcsolódást kell szolgálnia, kellemes, nyugodt hangulatot árasztani, minél kevésbé eszedbe juttatni a munkát, sőt akár előny is lehet, ha mindenféle más irányokba tereli a gondolataidat, nem a munka felé. Talán jobb is, ha a lakásban a munkaeszközök el vannak zárva, eldugva, minél kevésbé jusson eszedbe, sőt ha eszedbe jut is minél nehézkesebb legyen elővenni őket és a szabadidődben is dolgozni velük.

Ha a lakáson belül szoktál dolgozni, akkor is érdemes lehet ezt a két funkciót alaposan elkülöníteni egymástól - különösen, ha másokkal együtt élsz, mert a te munkád és annak eszközei zavarhatják az ő pihenésüket és rend érzékelésüket.

A halogatás hajlamos a környezetünkből is fakadni. Ha folyton akadályokkal vesszük körbe magunkat, akkor sokkal nehezebben tudjuk elérni a céljainkat. Ezért is fontos tisztázni, hogy mik a célok és milyen rend(szer) képes azt megfelelően szolgálni, vagy hol húzódnak a határok, amikor még az egyik célt (mondjuk a munkavégzést) nem akadályozza komoly mértékben a másik cél (pl. a pihenés és a rend megtartása).

A minimalizmus pl. egy elég jó iránymutatás tud lenni, hogy kiszűrjük az életünkből a felhalmozott, de felesleges dolgokat, amikről azt hittük, de valójában nincs is rájuk szükségünk.

Viszont túlzásba esni sem szabad a minimalizmus túlzott hajszolásával. Nem szabad, hogy az ideológia túlnőjön a célon, amit szolgál. Addig érdemes a környezetünkben levő dolgokat minimalizálni, amíg még képesek a céljainkat kiszolgálni. A minimális, de elégséges a cél, nem az, hogy minden áron nagyon kevés legyen, akkor is, ha már nem fenntartható.

Az a megközelítés elég jó segítség lehet a környezetünk racionalizálására, hogy megszabadulunk azoktól, amikre már nincs szükségünk, mert úgysem használjuk őket. Újat meg nem veszünk, csak amire tényleg van szükségünk és esetleg az új beszerzés előtt érdemes lehet újra átgondolni, hogy vajon tényleg szükséges, vagy csak a vágyat érezzük iránta, de valójában talán nem is használnánk. Aminél megoldható, akár az is segíthet beszerzés előtt a döntésben, hogy kölcsönkérjük mástól, kipróbáljuk, hogy tényleg használnánk-e, valóban megoldja-e azokat a problémáinkat, amiknek a megoldását várjuk tőlük.

5 másodperces szabály.

Ez egy könyv. Olvasd el és nem halogatsz többet.