Elolvasnátok egy olyan könyvet amiben két főszereplő meleg, de nem ez a fő témája?

Persze, hogy elolvasnám, és nem zavarna (szintén hetero nőként).

Hiszen az életben sem csak heteroszexuális emberekkel történnek dolgok, és a szexuális irányultság sokszor mellékes. Igazából az a "normális", ha az ember a szereplők szexuális irányultságától függően olvas és értékel könyveket. Akkor is, ha emiatt az adott karakterrel nehezebben azonosulunk, legalábbis eleinte. Jó belelátni néha mások fejébe, és tetszik, ha egy író sok különböző karaktert képes láttatni.

Nekem ezzel az a legnagyobb bajom, hogy 10-ből 9 esetben az írók nagyon "rendesek" akarnak lenni és ezért a fene nagy szociális érzékenység miatt gyakorlatilag sokkal kevesebb dolog "megengedhető". Meleg szereplő nem lehet kicsinyes, gonosz vagy csak simán egy rohadék. A meleg kapcsolatok mindig szépek és érzelmesek és soha de soha nem lehetnek rosszak semmilyen szempontból.

Miért? Mert valahogy a bármilyen kisebbségi karaktereknél még mindig él az az elképzelés, hogy ők reprezentálják a társadalmi csoportjukat. Ha egy meleg szereplő gonosz, akkor te ezzel tuti azt akarod mondani, hogy ők mind rossz emberek.

Szóval én alapvetően gyanakvóan fogadnám, mert nem szeretem a kreativitás hiányát. Nem azt mondom, hogy te is tuti unalmasra írnád őket, de a tapasztalatom ez, hogy manapság nagyon sokan gyávák ilyen téren.

1-es vagyok, "függőent" írtam "függetlenül" helyett. :D

A 2-essel amúgy abban egyetértek, hogy jó, ha az írásban a homoszexuális kapcsolatot nem kezelik másként, mint a heteroszexuális kapcsolatot.

(Ugyanakkor meg mennyi az agyonidealizált hetero kapcsolat a könyvekben, mégis milyen ritkán hallani olyasmit, hogy valaki gyanakodva fogadja a hetero kapcsolatokról is írt regényt, mert nem szereti a kreativitás hiányát... érdekes, nem?)

Szóval szerintem mindenképp üdvözlendő, 2020-ban már fel sem kellene merüljön, hogy ez gond legyen...