Tudnátok könyvet ajánlani?

Witcher esetleg🤷🏻‍♀️

Az a baj, hogy azért is lett ilyen híres a tűz és jég mivel nem sok hasonló volt akkor még.

Sajnos hirtelen nem tudok mit mondani. Talán még a Narnia de az sem nagy politikai cucc

Szerintem ezen úr sorozatát olvasd végig:

[link]

Nem fantazi, de gyorsan átpörgő (egy, vékony kötetes) történelmi regény a hunok Attila utáni sorsáról, s az egyik kedvencem, ezért ajánlom:

"Szabad nép voltunk, senkitől sem függő, nagy, erős nemzet. Talán többet nem leszünk azok soha. De úgy végeztük, ahogy illik, ahogy kell: csatával végeztük, szép csatával."

"Nézte a bátyját, valami rejtélyeset érzett a szavaiban, de nem értette.

- Ki ellen megyünk? - tapogatta az elhallgatott titkot.

- Ellenség ellen.

- Messzire vagyon?

- Közelebb, mint hinnéd.

- Apánk hívott?

- Hívott ő is. De nem azért megyünk. Úgyis mentünk volna. Ő csak emeli a kardot, mi majd leütünk. Hogy hova, mi tudjuk. Sokáig kémlelték egymást. Felmérték egymás vonásait, a

szemek villogását, a homlok ráncait. Kutatgattak egymás arcában, mint akik ismerkednek.

Aztán Ellák egészen közel lépett az öccséhez, kezét vállára tette, összehúzott szempillái alól szúrósan nézett a szeme közé.

- Vagyon-e Hunország, így ahogyan most van? Erre felelj!

- Nincsen.

- Akkor értjük egymást.

Meleg nyári szél kavarta meg a port a sátrak előtt. A szétszórt gabonaasztagok körül csóré gyermeknép lármázott, fakarddal játszottak háborút. Dengezik hosszasan nézte a tábort, a

nyüzsgő legényeket, kacagó lányokat s amit hozzájuk gondolt, nagyon csúnya és nagyon szomorú lehetett, mert sötét volt az arca és felhős, mintha nem is a nyár kacagott volna alá

könnyelmű kacérsággal az égről. Aztán csak odaszólt a bátyjának, sok idő múltán.

- S háború nélkül vajon nem lehetne?

- Mit mondasz? - ütődött meg Ellák.

- Hogy vajon háború nélkül... vagyis nem elmenni, hanem idehívni inkább mindenkit, akinek kell a szabad Hunország... és hogy az itt legyen...

Vörösbe szökkent Ellák kemény arca.

- Itt? Csak itt? S a többit elhagyni másnak, idegennek? Tán eszedet vesztéd, öcskös! Hunország hunország legyen, érted, a hunoké, csakis egyedül! De az egész! Nem csak egyik csücske! Nem csak a feje! Az egész! Én az egészet akarom, én nem alkuszom, érted? ! Az egészet, de idegenek nélkül, aljas, hazug, talpnyaló csőcselék nélkül, mely alázatosságában is

a vesztedre tör! Rendet akarok, amíg nem késő! Rendet és igazságot, karddal!

- S vajon nem késő?

A csöndes hangra, mely szinte reszketve koppant, megütődve nézett maga elé az idősebbik

testvér. Aztán sóhajtott. Elnézett az öccse feje fölött, messzire, a Tarhegy csúcsára nézett, úgy

mondta.

- Lehet, bizony lehet, hogy már igen késő..."

(Wass: Vérben és viharban-elvileg bármelyik nagy könyvesboltban vagy antikváriumban kapható.)

Bán Mór: Hunyadi sorozatát is lehet érdemes bepróbálni

[link]