Miért van néhány szó a regényekben dőjtött betűvel írva?

Könyvtől függ igazából az értelmezése, nincs egy egységes szabály erre. Lehet, hogy a karakter hangja megremeg, jelölhet ijesztő lényt, kiemelhet valamit, sok minden lehet.

Egyébként a "döjtve" nagyon aranyos😂😂😂

Dőlt betű = Cursive.

Olyankor használjuk, ha a folyószöveg olvasása közben szeretnénk egy-egy szót nyomatékosítani az olvasó néma olvasásakor.

Ugyanakkor a dőlt betűnek sajátos funkciói is vannak. Az élőlények latin elnevezését – pl. Homo sapiens – mindig, minden nyelvű szövegben dőlt betűvel kell szedni.

A szövegben előforduló könyvcímeket, folyóiratcímeket – pl. a Népszabadság címét – általában dőlt betűvel szedik. Ennyiben a kurziválás pluszinformációt ad a szöveghez (pl. „ez itt egy folyóiratcím”). Ez egyfajta funkcionális kiemelés, azaz nem nyomatékot ad, hanem a dőlt betűvel kiemelt szövegrészt elkülöníti a szöveg más részétől.

Folyóiratra utaló bibliográfiában a folyóirat címe dőlt betűs, könyv esetében a könyv címe.

A napi sajtóban dőlt betű ritkán fordul elő, leginkább a cikkekben található személynevek legelső előfordulásakor.

A kurzív szövegen belüli kiemelés antikvából szedett. Kurzív szöveget hosszabb szövegrészek kiemelésére ne alkalmazzunk, mert nehezen olvasható.

– A dőlt betűktől elkülönítik a döntött (faux italic, oblique) betűt, mely szintén „valódi” betű, de nincsenek rajzolatbéli eltérések a döntött és álló verzió között. Dőltek (italic) általában a talpas antikvák, míg döntöttek (oblique, sloped, angled) a groteszk betűtípusok „dőlt betűs” verziói.

– Visszafelé (balra) dőlt (backslant, linkskursiv): főleg régi térképeken vízrajz megjelölésére.

Egyébként létezik ilyen könyv. :)

Igaz, hogy ifjúsági, de mindegyikben így lehet összerakni a megoldást.

A 39 kulcs sorozat egyébként.

Szerzőt nem írok, mert kb minden kötetnek más.