Miért nézik le egy páran a "szórakoztató irodalmat"?

Én sima irodalmat és szórakoztató irodalmat is olvasok, kedv és hangulatfüggő. Mindkét kategóriában vannak jobb és rosszabb könyvek, de általánosságban a szórakoztató irodalom közül kerülnek ki a leghitványabb könyvek. Volt szerencsém olyan szórakoztató irodalmi alkotásokhoz amiket felgyújtanék az utolsó példányig az íróval együtt. Az írót talán azért nem, de csak mert nem szabad. Irodalmi művek között még nem találtam ilyet, ott inkább az volt a baj, hogy az ízlésemnek nem felelt meg, de éreztem, hogy amúgy teljesen rendben van a könyv minden szempontból.

Olvasd el a "Miután" és a "Mester és Margarita" című könyvet. Szerintem megfogod érteni, hogy miért ez a nagy utálat egyes emberektől a szórakoztató irodalom iránt.

Én mindkettőt szeretem, a ponyvával akkor van bajom, ha káros mondanivalót közvetít. Például sztereotípiákat erősít (az arab szereplő terrorista és lenézi a nőket, a férfi főszereplő akkor menő, ha megfekteti az egész világot, de a nő legyen ártatlan naiva), vagy bántalmazó kapcsolatot állít be romantikusnak.

Egyébként a „magas irodalomnak” is megvannak a tipikus hibái, pl. amikor alig van története és egy túlírt fingreszelés az egész.