Mit gondoltok erről az alapsztoriról? Nagyon rossz?

Már egy ideje írok, de most szántam rá magam hogy elkezdjek egy regényt. Disztópikus, sci-fi regényre gondoltam ezzel az alaptörténettel:

A főszereplő egy kísérlet része, egy elkülönített rezervátumban nevelkedett már csecsemőkora óta, így nem is tud a kinti világ létezéséről. A helyszín lehetne egy kicsit eltérített középkori, 20. századi, esetleg a mai korhoz hasonló. A lényeg, hogy a kinti világ már a jövő, mondjuk 2100. A főszereplő kisebb hibákat vél felfedezni a világban, így útnak indul, több tényező is hátráltatja, ám végül eléri a rezervátum határát. Itt esetleg hátráltathatnám a sztorit azzal, hogy konkrétan nincs, aki ajtót nyisson. Mikor végül sikerül kijutnia, a keserű valósággal kell szembesülnie. Az emberiség valami miatt kihalt, ő pedig kutatni kezd. Megpróbál rájönni, mi okozta az emberek eltűnését, és mi is az a hely, amit ő a valóságnak vélt.

Sajnálom a megfogalmazást, de vázlat híján csak így tudtam összefoglalni a történetet. Javaslatokat, véleményeket privátban kérném. Előre is köszönöm!