Szerintetek változtassak ezen vagy hagyjam eredetiben?

"Kill your favourites". Ha csak a ronda, gonosz karakterek halnak meg, az az olvasók hülyének nézése. A világ sem úgy működik, hogy aki cuki és jó, azzal nem történhetnek rossz dolgok.

Ha az ismerőseid szomorúak a karakterek halála miatt, írj nekik egy rövid novellát, ahol nem hal meg senki. :)

Az attól is függ, hogy hogyan írtad meg. Számomra olvasóként akkor elfogadható egy pozitív szereplő halála, ha megfelelően lett felvezetve, komolyan hatással van a történet későbbi alakulására, vagy van valami tanulsága a történteknek. Például akkor van értelme, ha az adott szereplő halála hatással van egy másik szereplő jellemfejlődésére. Ha mondjuk a történtek hatására ez a másik szereplő teljesen máshogy cselekszik, mint ahogy a korábbiak alapján számítottam volna rá, és ez befolyásolja a történet alakulását. Pl. adott X, a hős szabadságharcos, mindenki példaképe, önzetlen, bátor, jólelkű, stb., viszont pocsék harcos; és Y az ő lusta, becstelen, kocsmatöltelék öccse, akit semmi nem érdekel, viszont kiváló hadvezér. X-et a történet folyamán kinyírják, és Y-t, aki egyébként nagyon szerette X-et ez nagyon megrázza, bánja, hogy nem volt ott mellette, hogy megvédje. Ezért átveszi X helyét, és megmenti a világot - amire X sosem lett volna képes. Vagy akkor is van értelme, ha van egy főhős, akinek természetesen minden pozitív tulajdonsága mellett vannak hibái is, és már a történet elejétől sejthető, hogy ezek még a vesztét fogják okozni. Például ha a főhős túlságosan naiv és jóhiszemű, mindenkiben fenntartás nélkül megbízik, akkor nem fogok csodálkozni rajta, ha előbb-utóbb valaki elárulja és hátba szúrja. Számtalan példát lehetne még írni, a lényeg, hogy olvasóként érezzem úgy, hogy bármennyire is sajnálom a szereplő halálát, egyszerűen ennek így kellett történnie.

Akkor nem tetszik nekem egy pozitív szereplő halála, ha minden előzmény nélkül csak úgy kinyírják, és a halála nem is igazán befolyásolja a történet további menetét. Tehát ha tulajdonképpen mindegy, hogy a történet azon pontján ki hal meg, mert semmit sem változtat a lényegen, akár le is cserélhetnék egy másik szereplőre, akkor is ugyanaz lenne a történet vége. Ha úgy érzem olvasás közben, hogy csak a drámai hatás kedvéért kinyírnak valakit, mert hát valakinek mégiscsak meg kell halnia a történetben, és akkor már legyen az a pozitív szereplő, mert hát az mégsem olyan sablonos, na ez így már régen rossz.

Ha úgy érzed, hogy nálad tényleg van jelentősége a történet szempontjából, hogy miért ott, akkor, és az a szereplő halt meg, akkor szerintem semmiképpen se írd át a történeted. Ha viszont csak úgy meghal, mert hát valakinek muszáj, akkor szerintem írd át - de ne feltétlenül úgy, hogy életben hagyod a szereplőt, hanem adj értelmet a halálának. Persze a valóságban nap mint nap halnak meg emberek értelmetlenül, de az olvasók általában nem valós dolgokról akarnak olvasni egy regényben, pont a valós dolgoktól akarnak egy időre elmenekülni. Tehát elvárják, hogy a történetben minden eseménynek legyen értelme, célja, jelentősége, vezessen a történet valahonnan valahova, legyen tanulsága, stb. Tehát egy szereplő halálának is legyen értelme, legyen szükségszerű, vagy elkerülhetetlen, de semmiképpen se haljon meg csak úgy.

Szerintem pont, hogy ezt kell csinálni. A lényeg az, hogy "jól kell őket megölni". Mármint már láttam olyat is, mikor ugye tökre badass, erős karakterről volt szó, egy csomó mindent átvészelt, meg minden, erre olyan bénán ölik meg, hogy a karakter egész sztoriját tönkrevágta. Mármint ha a szereplő méltó halált hal, és rendesen ki van dolgozva a halála, és nem volt értelmetlen a halála, akkor teljesen oké.

Erre csak egy példát tudok mondani. Mint pl. valahol volt ugye az egyik karakter, aki eléggé erős volt, valamikor főgonosz is volt, és szörnyekkel harcolt, stb., erre egy golyóval megölték. És a legrosszabb, hogy senki se foglalkozott a halálával, mintha nem is létezett volna az a karakter... Szóval nyugodtan hagyd meg eredetiben, csak a haláluk is legyen rendesen kidolgozva, ne csak annyi, hogy puff meghalt.